Sem a kifogyóban levő üzemanyag, sem az egyik működésképtelen hajtóműfúvóka nem akadályozza a NASA exobolygókereső űrtávcsövét a munka folytatásában.
Igaz, valószínűleg már nem sokáig küld adatokat a Kepler, hiszen hajtóanyagának tartalékai hamarosan végleg elfogynak. Onnantól pedig képtelen lesz a térbeli helyzetét úgy fenntartani, hogy távcsövével pontosan célra tudjon állni.
A Nap körül keringő Kepler-űrtávcső, a háttérben a Földdel. (Fantáziakép: NASA)
Az elmúlt két hónapban szüneteltek a megfigyelések, de most – pontosabban augusztus 29-én – sikerült elindítani a következő mérési kampányt. Először az előző, az űrtávcső megújított, K2 jelzésű küldetésének 18. mérési sorozatában született adatokat sugározták le a Földre. Majd amikor ez sikerrel járt, a földi irányítók azon dolgoztak, hogy a nyolc fedélzeti hajtóműfúvóka közül kiiktassák azt az egyet, amelyik felmondta a szolgálatot.
A K2 18. kampányának méréseit július elején hagyták abba, miután a nyomásérzékelők vészesen alacsony üzemanyagszintről küldtek információt. Az űreszközök esetében nincs a fedélzeten olyan berendezés, amellyel pontosan meg lehetne állapítani, mennyi hidrazin hajtóanyag maradt még a tartályban. Ezért a belső nyomás mérésére, a korábbi fogyasztásra és modellszámításokra kell támaszkodjanak. Ezért nem szerették volna kockáztatni a begyűjtött tudományos adatok elveszítését, inkább üzemanyag-takarékos „hibernált” üzemmódban kivárták az augusztus elejét, amikor az eljött a rádiós adattovábbítás ideje a Földre.
A Kepler-űrtávcső 95 megapixeles kamerájával arra készült, hogy a csillagaik előtt a Föld irányából átvonulni látszó távoli bolygók okozta apró fényességcsökkenéseket megmérje. Ezzel az ún. tranzit módszerrel eddig 2652 megerősített exobolygó-felfedezést tettek a kutatók, és nagyjából hasonló számú bolygójelölt további csillagászati megfigyelései is folyamatban vannak. Nagyjából 30 olyan, a Földéhez hasonló tömegű exobolygót találtak eddig, amelyek a saját csillaguk ún. lakhatósági zónájában keringenek. Ez nem jelent mást, mint hogy felszínükön elvileg folyékony halmazállapotban fordulhat elő a víz. De a Kepler pontos, hosszú időre kiterjedő folyamatos fényességméréseinek például a változócsillagok kutatói is nagy hasznát vették.
A 19. mérési kampány kezdetekor nem lehet tudni, hogy meddig tart még ki a Kepler. Előfordulhat, hogy a korábbinál kevésbé pontosan tudják tartani az űreszköz térbeli helyzetét. A fúvóka problémája akár a rövidesen elfogyó üzemanyaggal is kapcsolatban lehet, ebben az esetben hasonló gondok máshol is felléphetnek. A szakemberek mindenesetre megpróbálják a lehető legtöbbet kihozni a nagy sikerű, veterán űrtávcsőből. Valószínűnek tűnik azonban, hogy ez lesz az utolsó K2 kampány...
A Kepler 2009 márciusában állt a Nap körüli, a Földét követő pályára. 2013-ra a térbeli irány tartására szolgáló négy lendkerék közül kettő tönkrement, így új módszert kellett bevetni a stabilizálására, a két megmaradó lendkerék mellett a hajtóműfúvókák alkalmazásával. A tudományos programot is átalakították, az űrtávcső nem tudta tovább figyelni a Hattyú és a Lant csillagképek irányában kijelölt, mintegy 150 ezer csillagot tartalmazó eredeti célterületét. Lényegében egy új küldetés kezdődött – erre utal a K2 megjelölés. A továbbiakban nem egy adott égterületre összpontosítottak, hanem mintegy 80 napon át figyeltek mindig más és más területeket, aztán a következő kampány idejére másfelé irányították az űrtávcsövet. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
A Kepler a Neptunuszt figyelte
Kepler: új programötlet van, a pénz még kérdéses
Új feladatot keresnek a Keplernek
Kepler: ez már a vég?
Exobolygó-áradat
Triplán fedő hármascsillag – magyar felfedezés!
Úton a Kepler-űrtávcső
Hamarosan indulhat a Kepler
Tovább mér a Kepler-űrtávcső (Spaceflight Now)
Az ideiglenesen befogott és a Föld körül keringő apró, természetes égitestek nemcsak tudományos szempontból izgalmasak, hanem a jövő űrrepülései célpontjai is lehetnek.
