Két év múlva indulhat a NASA szondája, amely hét kisbolygót látogat végig.
Korábbi cikkünkben már írtunk a NASA tervezett kisbolygókutató szondájáról, a Lucy-ről, most két animáción mutatjuk be a szonda különleges pályáját, amelyet korábbi cikkünkben csak állóképpel illusztráltunk.
A hét meglátogatandó kisbolygó közül hat a Jupiterhez gravitációsan csatolt, úgynevezett trójai családba tartozik. Ezek feltételezhetően a Naprendszer ősi anyagából állnak, ezért tudományos szempontból különösen izgalmas lehet a több mint 4 milliárd éves időkapszulák vizsgálata. A trójai kisbolygók nagyjából a Jupiterével azonos pályán keringenek a Nap körül, de egy részük körülbelül 60°-kal az óriásbolygó előtt, másik részük ugyanennyivel mögötte (a Nap–Jupiter-rendszer gravitációsan stabil, úgynevezett L4 és L5 Lagrange-pontjai környékén). A Lucy küldetése égi mechanikai szempontból azért érdekes, mert a szonda a trójaiak mindkét csoportját felkeresi.
A Lucy szonda pályája (piros). A kék a Föld, a zöld a Jupiter pályáját mutatja, a megközelítendő hét kisbolygót a hat fehér pont jelzi (a Patroclus kettős kisbolygónak természetesen csak egy pont felel meg). Az animáción minden megközelítéskor felvillan az éppen megközelített égitest neve, a dátum a jobb felső sarokban látható. (Forrás: SwRI, YouTube)
A Lucy lesz az első űreszköz, amelyik közelről vizsgál néhány (pontosan hat) trójai kisbolygót. (A szonda nevét illetően ugyancsak korábbi cikkünkre utalunk.) A Lucy a tervek szerint 2021 októberében indul. Tizenkét évig tartó küldetése elején kétszer is visszatér a Föld közelébe, hogy bolygónk gravitációs lendítő hatását kihasználva jusson el a Jupiter térségébe. Odafelé vezető útja közben, 2025. április 20-án 922 km távolságban elrepül a 4 kilométeres 52246 Donaldjohanson kisbolygó mellett. Az első trójait, a „görögök” közé tartozó, tehát a Jupiter előtt keringő (L4), C-típusú 3548 Eurybatest 2027. augusztus 12-én éri el, majd 2028 novemberéig megközelíti az ugyanebbe a csoportba tartozó, P-típusú 15094 Polymelét, a D-típusú 11351 Leucust és az ugyancsak D-típusú 21900 Orust. Ezután tesz egy kört a Naprendszerben (közben ismét megközelíti a Földet, hogy némi gravitációs lendítésre tegyen szert), hogy 2033-ban elrepüljön a „trójaiak” táborába (L5) tartozó kettős kisbolygó, a 617 Patroclus mellett. Utóbbi pár két tagja 113, illetve 104 km átmérőjű (Menoetius), a két égitest 680 km távolságban kering egymás körül. A Patroclust 1906-ban, a „holdjának” is tekinthető, nála csak alig valamivel kisebb társát, a Menoetiust 2001-ben fedezték fel.
A második animáció a Jupiterrel (a Nap körül) együtt keringő vonatkoztatási rendszerben mutatja a Lucy pályáját. (Hasonlóan a korábbi cikkünkben bemutatott állóképhez.) Ennek megfelelően a Jupiter állni látszik (a kép alján, középen), pályája a narancssárga kör, amelyen ugyancsak állni látszanak a trójai célpontok. A Nap (sárga) körül keringő Föld pályája zöld, a Lucy szondáé pedig kék. (Forrás: NASA Scientific Visualization Studio)
Kapcsolódó cikkek:
A NASA következő kisbolygó-szondái
Kapcsolódó linkek:
A Lucy pályája (NASA Scientific Visualization Studio)
South-West Research Institute (SwRI), Lucy
A Lucy célpontjai