Lényegében ez fog történni az ESA Solar Orbiter űrszondájával, amely a számítások szerint, szerencsés véletlen folytán áthalad a C/2019 Y4 (ATLAS) üstökös csóváján.
A szóban forgó, tavaly év vége felé felfedezett üstökös először azzal került a közfigyelem középpontjába, hogy elterjedt róla: a Nap közelébe érve akár szabad szemmel láthatóvá is felfényesedhet. Az ilyen jóslatokat persze érdemes fenntartásokkal kezelni. Rövidesen tényleg kiderült, hogy a májusra remélt fényes üstökösre vonatkozó jövendölés nem vált be, sőt a C/2019 Y4 (ATLAS) magja április elejétől kezdve több darabra szakadt. Erről többek közt a Hubble-űrtávcsővel készítettek látványos felvételeket.
C/2019 Y4 (ATLAS) feldarabolódott magja a Hubble-űrtávcső április 23-án készült képén. Az üstökös nevében a felfedezőre utaló ATLAS rövidítés feloldása Asteroid Terrestrial-impact Last Alert System, amely egy Hawaii-n telepített robottávcső. (Kép: NASA / ESA / STScI / D. Jewitt, UCLA)
Úgy látszik, az üstökössel kapcsolatban nincs vége az érdekes híreknek. Három kutató ugyanis a Research Notes of the American Astronomical Society folyóiratban május elején megjelent rövid közleményben hozta nyilvánosságra számításainak eredményeit. Ezek szerint az Európai Űrügynökség (ESA) februárban felbocsátott, a Nap kutatására szánt Solar Orbiter űrszondájának pályája várhatóan keresztezi az üstükös ion- és porcsóváját. A szonda a kutatási feladatra egyébként kitűnően alkalmas fedélzeti műszereivel pedig akár értékes adatokat is gyűjthet az üstökös anyagáról. Nyilván amikor a Solar Orbiter pályáját tervezték, még senkinek fogalma sem volt a C/2019 Y4 (ATLAS) érkezéséről, így a lehetőség szerencsés véletlennek tekinthető.
A Solar Orbiter jelenleg a Vénusz felé tart, ahol első pályamódosító hintamanőverét végzi majd el. A kutatók most a tudományos berendezésesek felélesztésén dolgoznak, hogy a május végén–június elején bekövetkező váratlan „randevút” ki tudják használni. Nagyon szoros megközelítésre azért nem kell gondolni, a Solar Orbiter az üstökös ioncsóváját május 31-én vagy június 1-jén, porcsóváját június 6-án keresztezheti. Ha a dolgok szerencsésen alakulnak, itt olyan részecskékkel találkozhat, amelyek kb. 17 nappal korábban hagyták el az üstökös (darabokra töredezett) magját. A C/2019 Y4 (ATLAS) egyébként május 31-én éri el pályájának napközeli pontját, amikor 0,253 csillagászati egység (kb. 38 millió km) távolságban repül el központi csillagunktól.
Ez a szerencsés véletlen találkozás megmutatja, hogy mennyire működőképes ötlet az ESA-nál most vizsgált – egyébként magyar részvétellel is készült – projektjavaslat. Eszerint a Comet Interceptor (amolyan „üstököselfogó”) űrszondát még az előtt állítanák pályára, mielőtt lehetséges, a Naprendszer külső vidékiről befelé igyekvő célpontját egyáltalán felfedeznék. Így az űreszköz már a világűrben „készenlétben várakozva” olyan helyszíni méréseket végezhetne, amilyenekre amúgy lehetőség sem adódna, hiszen szükség esetén egy új űrszonda startját nem lehetne elegendően rövid idő alatt végrehajtani. Most igazából a Solar Orbiter szimulálja ezt a módszert. Ha végül kiválasztják megvalósításra, a Comet Interceptor 2028 táján startolhatna. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
GYORSHÍR: Elindult a Solar Orbiter
Útra kész a Solar Orbiter
A napkutató szonda találkozhat egy üstökös csóvájával (Space.com)
A hőskorban a Hold és a Mars évtizede jellemezte a NASA bolygókutatási programját, a Mars még egyszer visszatért, összességében viszont kiegyenlítettebbé és sokoldalúbbá vált a kutatás.
