Az Egyesült Arab Emírségek Rashid-2 holdjáróját a 2026-ra tervezett kínai Csang'e-7 vinné a Holdra.
Erről írtak alá megállapodást a napokban a két ország képviselői. A Csang'e-7 (Chang'e-7) kijelölt leszállóhelye a Hold déli sarkvidékén a Shackleton-kráter környéke lenne, ahol a korábbi mérések szerint jelentős felszín alatti vízjégkészletek lehetnek az állandóan árnyékba boruló területeken. Az Emírségek és Kína között ez az első űrkutatási jellegű együttműködés.
(Kép: NASA)
A Csang'e-7 egy több komponensből álló küldetés lesz, benne keringő és leszálló egységgel, holdjáróval, és egy „ugráló” egységgel, amellyel fel tudnák mérni a leszállóhely tágabb környezetét. A Földdel való kommunikációs kapcsolat biztosítására pedig egy a Hold körül elnyúlt pályán keringő relészonda szolgál majd. A kis arab holdjárművet a dubaji Mohammed bin Rashid Űrközpontban (Mohammed bin Rashid Space Center, MBRSC) fejlesztik, de műszaki paramétereiről egyelőre nem tudni részleteket.
A kínai holdi küldetés az aktuális tervek szerint 2026 vége felé indulna. (Korábban úgy volt, hogy 2024 körül már sorra kerülhetne.) Össztömege jelentős, mintegy 8 tonna lesz, felbocsátását egy Hosszú Menetelés-5 rakétával tervezik. A Csang'e-7 szóba jöhető leszállóhelyei részben átfednek azokkal a sarkvidéki területekkel, amelyeket nemrég a NASA az Artemis program első emberes repülése (Artemis-3) számára választott ki.
Mint korábban már írtunk róla, az első arab holdjáró, a 10 kg-os Rashid-1 a japán ispace cég Hakuto-R leszálló szondájával indul, egy Falcon-9 hordozórakéta segítségével, talán még az idei év vége előtt. Érdekesség, hogy az Egyesült Arab Emírségek az egyik aláírója az Egyesült Államok által kezdeményezett Artemis-egyezménynek (Artemis Accords), amely a Hold kutatásának alapelveit fekteti le. Ez azonban nem zárja ki a harmadik féllel való együttműködést. A kínai űriparral szembeni amerikai exportkorlátozások ugyanakkor nehéz helyzetbe hozhatják a Rashid-2 fejlesztőit, mivel amerikai eredetű alkatrészeket így nem építhetnek be.
Kína korábban már két roveres leszállóegységet juttatott el sikeresen a Holdra. A Csang'e-3 az égitest Föld felé eső, a Csang'e-4 pedig a túlsó, tőlünk közvetlenül sosem látható oldalán landolt. Lezajlott egy holdi kőzetminta visszahozatalára indított küldetés, a Csang'e-5 is. Sorrendben a következő az ugyancsak a kínai holdistennő nevét viselő Csang'e-6 lesz, amely mintát hozna a Hold túlsó oldaláról – a déli féltekéről, de nem a sarkvidék közvetlen közeléből. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Ázsiai mozaik – 2021. május (2. rész)
A Hold déli pólusvidéke, ahogy sosem láttuk
Arab rover kerül a kínaiak déli-sarki holdi leszálló szondájára (Space News)
A Ceres egykori radioaktivitása destabilizálhatta az égitestet, ezért aszimmetrikus felszíni alakzatok jöhettek létre, ami sok megfigyelt sajátosságra magyarázatot adhat.
