Egy Falcon Heavy rakéta indította Floridából a NASA küldetését, amely egy különleges, fémekben gazdag kisbolygó kutatására készült.
Mint korábbi híradásainkban már részletesen írtunk róla (ld. régebbi cikkeinket a lap alján, fordított időrendi sorrendben – A szerk.), az amerikai űrszonda az azonos nevű (16) Psyche kisbolygóhoz tart. Ez a főövbeli – vagyis a Naprendszernek a Mars és a Jupiter pályája között húzódó térségben, a Nap körül nagyjából háromszoros Nap–Föld távolságban keringő – kisbolygó a földi mérések szerint viszonylag egyenetlen felszínű, 226 km átlagos átmérőjű égitest. A csillagászok színképi mérései szerint az M-típusú kis égitest anyaga számottevő mennyiségben tartalmaz fémeket, főleg vasat és nikkelt. Egyes feltételezések szerint a Naprendszer születése idején, több mint 4 milliárd évvel ezelőtt egy bolygókezdemény magja lehetett, emiatt tudományos szempontból különösen érdekes célpont lehet.
Az utolsó előkészületek a felbocsátásával egy évet késett Psyche űrszondával. (Kép: NASA / JPL-Caltech)
A híradásokban a Psyche űrszonda küldetését gyakran összekapcsolják a kisbolygóbányászat témakörével. Nos, az efféle műveletek jelenlegi és közeljövőbeli realitásának érzékeltetésére talán elég annyit említenünk, hogy a szonda mintegy 3 és fél milliárd kilométernyi út megtétele után, közel hat év (!) múlva, 2029 augusztusában érkezik meg a kisbolygóhoz. Az ionhajtóművekkel felszerelt szonda 2026-ban a Mars mellett elhaladva végez majd gravitációs lendítő manővert. Amikor célhoz ér, a Psyche kisbolygó körüli pályára áll, tehát nem száll le rá. Anyagot kitermelni, majd azt a Földre visszaszállítani egy ennyire távoli (főövbeli) kisbolygóról még belátható ideig biztosan a sci-fi kategóriájába fog tartozni...
Miután elér kisbolygócélpontjához, a NASA Discovery programja keretében készült, immár 1,2 milliárd dollárba kerülő űrszondája több mint két éven át egyre alacsonyabb pályáról kutatja majd az égitestet. Fedélzetén kamera és spektrométer is találhatók, amelyekkel egyrészt a felszín alakzatait tudják feltérképezni, másrészt az összetételét vizsgálni. Az űrszondát a Maxar Technologies építette, a tudományos program vezetője az Arizonai Állami Egyetem (Arizona State University, ASU). Az űreszköz induló tömege több mint 2,6 tonna – ha a hajtóanyagot nem számítjuk, akkor 1648 kg. Ebből mindössze 30 kg-ot tesznek ki a fedélzeti tudományos berendezések: a multispektrális képalkotó kamera, a gamma- és neutron-spektrométer, az égitest körüli mágneses teret feltérképező magnetométer, valamint az X-sávú rádiósugárzó jeladót használó Gravity Science Investigation kísérlet, amely a Psyche kisbolygó gravitációs terének mérése alapján annak belső szerkezetéről is szolgál majd információval.
A Psyche űrszonda a Psyche kisbolygónál. (Fantáziakép: SSL / ASU / P. Rubin / NASA / JPL-Caltech)
A Psyche űrszonda a SpaceX Falcon Heavy hordozórakétájával indult a floridai Kennedy Űrközpontból, október 13-án magyar idő szerint 16:19-kor. (Az előző napon az időjárás nem volt kedvező a starthoz.)
A Psyche indításának pillanata. (Kép: SpaceX)
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Psyche: még egy hét késés
Psyche: jó úton az októberi induláshoz
Psyche: 2023 októberében indulhat
Psyche: szeptemberben sem indul
Psyche: csak szeptemberben
A Psyche térképe
Kevesebb fém, több kő
A Psyche lemaradt potyautasai
Hamarabb indulhat a Psyche
A Psyche indítása (Spaceflight Now)