A helyszínek az ország északkeleti és délnyugati részén vannak, a cél a rádiócsillagászati kutatások mellett a kínai holdprogram és a Naprendszer távolabbi vidékei kutatására induló űrszondák támogatása.
A 40 m-es átmérőjű, paraboloid gyűjtőfelületű rádióteleszkóp Kína északi részén, Csilin (Jilin) tartományban épül, a munkálatok október elején kezdődtek és várhatóan 2024 végére fejeződnek be – számolt be róla a Hszinhua (Xinhua) hírügynökség. Az újabb kínai rádióteleszkóp a Csangpaj (Changbai) hegyvidékre kerül, a projektet a Kínai Tudományos Akadémia Sanghaji Csillagászati Obszervatóriuma irányítja.
Egy már működő 40 m-es kínai rádióteleszkóp, a déli Jünnan (Yunnan) tartományban található Kunming. (Forrás: EVN)
Ahogyan a kínai rádiótávcső-hálózat tübbi tagjával, úgy az új műszerrel is részt vesznek az országnak a Hold kutatására irányuló űrszondás programjában, az űreszközökkel való rádiós kommunikációban, pozíciójuk meghatározásában, valamint az adatok vételében. Ha éppen nincs aktuálisan futó űrszondás program, akkor a többcélú rádióteleszkóp részt vesz majd a kínai rádióinterferométeres megfigyelési programokban. Az ún. nagyon hosszú bázisvonalú interferometria (very long baseline interferometry, VLBI) technika lényege, hogy egymástól távol telepített rádiótávcsövek összehangolt megfigyelései révén igan finom szögfelbontás lehet elérni – akkorát, mint amekkorát egy olyan hatalmas rádiótávcsővel lehetne, mint amilyen az egyedi elemek legnagyobb egymástól mért távolsága. Számos nemzetközi VLBI hálózat mellett egyes országok – például az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Ausztrália, de még Olaszország is – rendelkezik olyan rádióteleszkópokkal, amelyeket VLBI észlelésekhez használnak. Az ilyen megfigyelések célpontjai fényes és kompakt égi rádióforrások, például távoli aktív galaxismagok (kvazárok) vagy a Tejútrendszerben található mézerek.
A kínai VLBI hálózat új tagja öt másikhoz csatlakozik majd, amelyek akár még az 500 m átmérőjű FAST (Five-hundred-meter Aperture Spherical Telescope) – a világ legnagyobb méretű, de nem forgatható tányérjával rendelkező – antennájával is tudnak közösen mérni. Ezek a rádióobszervatóriumok időről időre nemzetközi VLBI programokban is részt vesznek. Ami az új antenna által (is) kiszolgálandó űrprojekteket illeti, Kína terveiben mintegy 2 kg-nyi anyagminta hozása szerepel, méghozzá az űrkutatás történetében először a Hold túlsó oldaláról.
A kínai VLBI hálózat jelenleg működő tagjai és a FAST. (Forrás: C. Fang, 2015)
Nem sokkal korábban, szeptemberben egy másik hasonló 40 m-es rádióteleszkóp építésének megkezdéséről is érkezett hír Kínából. Az a Tibeti Autonóm Területen készül, több mint 4000 m tengerszint feletti magasságon. Ha elkészül, a tibeti antenna (Shigatse) is ugyanúgy kiegészíti majd a VLBI hálózatot és a Naprendszert kutató űrszondák küldetéseit is támogatja. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Működik az orosz rádió-interferométeres műhold
Ázsiai mozaik – 2020. december (1. rész)
Ázsiai mozaik – 2022. október (2. rész)
Kínai rádióteleszkóp építését kezdták meg Tibetben (Xinhua)
Új kínai rádióteleszkóp épül űrküldetések támogatására (Xinhua)
A NASA OSIRIS-REx űrszondájának tartálya szeptember 24-én landolt Utah államban. A kutatók most megnézték, mit hozott a Bennu kisbolygó anyagából.
