A NASA Lucy űrszondája november 1-jén első, még gyakorlatozásnak szánt kisbolygó-megközelítésekor mindjárt egy kísérőt is talált a (152830) Dinkinesh mellett.
A Lucy irányítói idén év elején döntöttek róla, hogy a még 2021-ben elindított, a Jupiter pályája mentén keringő trójai kisbolygók kutatására szánt szonda menet közben elrepül az akkor még csak ideiglenes nevén (1999 VD57) ismert, 1999-ben felfedezett kis főövbeli égitest mellett. Azóta a kisbolygó hivatalosan is megkapta az akkor javasolt Dinkinesh nevet. Kapóra jött, hogy a kb. 790 m-es átmérőjű kis égitest a Lucy útjába esett, hiszen így élesben is ki tudták próbálni az űreszköz fedélzetén elhelyezett tudományos berendezéseket.
A Lucy legnagyobb közelségében 425 km-re repült el a kisbolygó mellett. A kutatók az égitest fényváltozásai alapján már a közelítés idején sejtették, hogy meglepetés várja őket. Ahogy a távolság csökkent és a képek felbontása egyre jobb lett, bebizonyosodott, hogy a Dinkinesh mellett egy szoros kísérő, egy még kisebb, 220 m-es átmérőjű kisbolygó kering. A Dinkinesh tehát, amely az űrszondák által eddig meglátogatott legkisebb méretű főövbeli kisbolygó, egy apró holddal is rendelkezik. (A Naprendszer fő kisbolygóöve a Mars és a Jupiter bolygók pályái közötti térségben húzódik. A Föld pályájához közeli kisbolygók közül ennél kisebbeket is „láttak” már közelről űrszondák.)
A tagolt felszínű égitestekből álló kettős kisbolygó, a Dinkinesh és kísérője a Lucy fényképén. A felvétel készítésének pillanatában a páros kisebb tagja épp előbukkant a nagyobb mögül. A L'LORRI (Lucy Long-Range Reconnaissance Imager) kamera képe november 1-jén magyar idő szerint 17:55-kor készült, kb. 430 km távolságból, a Lucy szonda legnagyobb közelségének időpontjához képest egy percen belül. (Kép: NASA / Goddard / SwRI / Johns Hopkins APL / NOAO)
Az alábbi képkockák egy animált felvételsorozatból valók, amelyet a Lucy Terminal Tracking Camera (T2CAM) berendezésével készítettek. Ez szolgál arra, hogy az űrszondát autonóm módon célon tartsa a nagy sebességgel (kb. 4,5 km/s) történő elrepülés alatt. Az expozíciók között 13 másodperc telt el, a kisbolygókettős tagjainak egymáshoz képesti látszólagos gyors elmozdulását valójában az elrepülő szonda gyors mozgása okozza.
(Animáció: NASA / Goddard / SwRI / ASU)
A rendszer olyannyira jól működött, hogy szerencsére a célpont kettőssége sem zavarta meg a követést. Bár a megközelítés célja elsősorban tesztelés volt, a kutatók igyekeznek majd a tudományos adatokból is minél többet kideríteni Dinkinesh-ről és kísérőjéről, illetve általában a kis méretű főövbeli kisbolygókról. Az összes gyűjtött adat letöltése nagyjából egy hetet vesz igénybe. A Lucy legközelebb 2025 áprilisában látogat meg egy kisbolygót, az ugyancsak főövbeli (52246) Donaldjohanson nevűt. Az lényegesen nagyobb, átmérője csaknem 4 km. Előtte még 2024 decemberében a Lucy visszatér a Föld közelébe, újabb gravitációs hintamanőverre. A megközelítendő trójai kisbolygók sora pedig 2027 augusztusában indul. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Lucy: lehet egy kisbolygóval több?
Lucy: a hiba nem akadály
Úton a Lucy
Üzenet a jövőbe
A Lucy pályája
A NASA következő kisbolygó-szondái
A Lucy első kisbolygó-látogatása (NASA)
A helyszínek az ország északkeleti és délnyugati részén vannak, a cél a rádiócsillagászati kutatások mellett a kínai holdprogram és a Naprendszer távolabbi vidékei kutatására induló űrszondák támogatása.
