Rendkívüli engedély

A NASA finanszírozásával dolgozó kutatók engedélyt kaptak a kínai holdszonda által gyűjtött anyagminta vizsgálatára.

Mint arról már korábban írtunk (lásd például itt és itt), az úgynevezett Wolf-féle kiegészítés értelmében a kínai–amerikai együttműködést az Egyesült Államokban az űrkutatás területén is törvény tiltja. November végén azonban a NASA a Kongresszus jóváhagyásával egyedi engedélyt adott egy kutatócsoportnak arra, hogy a NASA által finanszírozott kutatásuk keretében kérelmet nyújtsanak be a Kínai Űrügynökséghez (CNSA, China National Space Administration). A kutatók az engedély birtokában tudományos vizsgálat céljából holdi anyagot kérhetek abból a mintából, amelyet a Csang’e–5 kínai szonda 2020-ban hozott a Holdról, és amelyet a CNSA a közelmúltban egy kutatási felhívás keretében felajánlott a nemzetközi tudományos közösség részére.

Az engedélyt annak ellenére adták meg, hogy Bill Nelson NASA főigazgató a közelmúltban kemény szavakkal bírálta Kínát, és kiállt a Wolf-féle kiegészítésben szereplő korlátozások fenntartása mellett. Ennek értelmében bármely egyénnek vagy szervezetnek előzetesen írásban engedélyt kell kérnie a Kongresszustól az együttműködésre, amelyet a Kongresszus ugyancsak írásban engedélyezhet, legalábbis, ha az FBI előzetesen úgy nyilatkozik, hogy a szándékolt együttműködés nem jelent nemzetbiztonsági kockázatot. A NASA a döntés indokolásában hangsúlyozza, hogy a minták a Hold felszínének olyan területéről származnak, ahonnan a NASA eddig nem gyűjtött anyagot, így elemzésük értékes információkat jelenthet a NASA további holdkutatási tervei szempontjából. Ugyanakkor a NASA rámutat arra, hogy az engedély kizárólag a Csang’e–5 mintáinak elemzésére vonatkozik, minden más együttműködés vonatkozásában a kutatóknak tartaniuk kell magukat az általános tiltáshoz.

Mint korábban megírtuk, a Csang’e–5 küldetés keretében 2020 végén Kína 1731 gramm mintát hozott a geológiai értelemben fiatal Viharok óceánja (Oceanus Procellarum) területéről. Kína már kezdetben is közölte, hogy a minták elemzése során elsőbbséget biztosítanak a hazai kutatóknak, de később a minták egy részét a nemzetközi tudományos közösség számára is rendelkezésre bocsátják. Ez idén augusztusban, két és fél évvel a minták Földre érkezése után történt meg, miután kínai kutatók már számos tudományos publikációt jelentettek meg a Hold fejlődéstörténetéről, összetételéről és a minták más vizsgálati eredményeiről.

A kínai Csang’e–5 leszállóegység panorámaképén működés közben látható a mintavevő kar. (Kép: CNSA / CLE)

Amerikai bolygókutató tudósok üdvözölték a NASA döntését. Ugyanakkor nem lehet tudni, hogyan reagál a CNSA az Egyesült Államokból érkező kérésre (a CNSA kutatási együttműködési felhívása december 22-ig áll nyitva).

Jóllehet egyedi döntésről van szó, ennek kapcsán a Space News cikke rámutat Kína nemzetközi űrkutatási kapcsolatainak néhány kritikus pontjára. Kína szeretett volna részt venni a Nemzetközi Űrállomás programjában, de miután attól következetesen távol tartották az ázsiai országot, megépítette saját űrállomását, a Tienkungot (Tiangong). Utóbbi nyitva áll a nemzetközi kutatói közösség számára, míg az ISS-re továbbra sem engedik be Kínát. A Csang’e–5 mintái kapcsán kialakuló együttműködésből a NASA Artemis-programja profitálhat, miközben Kína Oroszországgal és más országokkal együttműködve saját nemzetközi holdi kutatóállomását (ILRS, International Lunar Research Station) kívánja megépíteni a Holdon. A portál szerint Kína számára PR szempontból egyértelmű nyereséget jelentene, ha a NASA kutatói kínai holdi mintákat elemezhetnének. Ugyanakkor emlékeztetnek arra, hogy a Csang’e–5 minták kapcsán már 2021-ben felmerült a kínai–amerikai tudományos együttműködés lehetősége, a NASA részéről azonban mereven elzárkóztak egy erre vonatkozó bilaterális egyezmény megkötésétől. Ugyanakkor úgy látják, hogy egy kedvező egyedi döntés utat nyithat az együttműködés folytatása felé, amikor Kína a Csang’e–6 küldetés keretében 2024-ben mintát szándékozik hozni a Hold túlsó oldaláról. Távolabbra tekintve kialakulhat az együttműködés a marsi talajminták elemzése területén is. Mint ismeretes, Kína a Tienven–3 küldetés keretében szándékozik mintát hozni a Marsról, míg a NASA és partnerei remélik, hogy előbb-utóbb sikerül a Földre hozniuk azokat a mintákat, amelyeket a Perseverance jelenleg is gyűjt a vörös bolygó Jezero-kráterében.

Kapcsolódó cikkek:
GYORSHÍR: Landoltak a holdkőzetek
GYORSHÍR: A kínai holdminták úton a Föld felé
Dokkolás Hold körüli pályán
GYORSHÍR: Sikeres mintavétel a Holdon

Kapcsolódó linkek:
Amerikai kutatók engedélyt kaptak kínai holdi minták igénylésére (Space News)