Hibás, de működik

Nem sikerült kijavítani a röntgencsillagászati műhold hibáját, korlátozottan bár, de működik.

A NASA és a JAXA japán űrügynökség (európai közreműködéssel készült) XRISM (X-Ray Imaging and Spectroscopy Mission) röntgencsillagászati műholdját tavaly ősszel állították Föld körüli pályára. A műhold beüzemelése során kiderült, hogy az egyik műszert takaró ajtót nem sikerült teljesen kinyitni. A hiba kijavítása érdekében tett erőfeszítések sikertelenek maradtak, ennek ellenére az XRISM megkezdte tudományos programjának végrehajtását. A műhold fedélzetén két tudományos műszer dolgozik, amelyekről ugyancsak hivatkozott korábbi cikkünkben írtunk.

Az XRISM röntgencsillagászati műhold 550 km magas körpályán kering a Föld körül. (Fantáziarajz: JAXA)

Május elején Mark Clampin, a NASA asztrofizikai részlegének igazgatója bejelentette, hogy felfüggesztik a hiba kijavítására tett erőfeszítéseket, és elkezdik a másfél évre tervezett tudományos program végrehajtását, ezt követően újra megpróbálják kinyitni a hibát okozó, beragadt szelepet. Valószínűnek tartják, hogy a probléma gyökere egy vezetékkötegen kialakult kidudorodás, amely akadályozza a szomszédos berendezések mozgását, viszont a nagyon alacsony hőmérsékleten nehéz a vezetékköteggel dolgozni. Másfél év elteltével majd megpróbálják megrázni a vezetékköteget, hátha ettől kisimul a dudor.

A Perseus galaxishalmaz röntgenképe az XRISM lágy röntgentartományban dolgozó Resolve műszerének mérései alapján. A háttérkép a terület röntgen-, látható és rádiótartományban végzett megfigyelései alapján készült. A képen látható galaxis, az NGC 1275 a halmaz közepén helyezkedik el. A jobb felső sarokban a 6–7 keV közötti spektrum látható. (Kép: JAXA/NASA/CXC / IoA / A. Fabian et al. / NRAO / VLA / G. Taylor / ESA / Hubble Heritage (STScI/AURA) / Univ. of Cambridge)

Előadásában Clampin arra is kitért, hogy a költségek lehetséges csökkentése érdekében felülvizsgálják a Chandra-obszervatórium és a Hubble-űrtávcső üzemeltetését, az értékelés még tart. Nem csak a NASA-nak vannak azonban nehézségei a jelentős csillagászati programjaik finanszírozását illetően. A Nemzeti Tudományos Alap (NSF) csillagászati igazgatója elmondta, hogy elakadt a CMB-S4 projekt folytatása, amelynek keretében az Antarktiszon a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzást vizsgáló obszervatóriumot létesítenének, holott a tervet az NSF Astro2020 évtizedes áttekintése kiemelten támogatta.

A döntés egyik oka az, hogy az NSF a 2024-es pénzügyi évre 11,3 milliárd dollár támogatást kért, ehelyett azonban csak kevesebb mint 9,1 milliárd dollárt kapott. A költségvetés csökkentése hatással lesz az NSF Astro2020 szerinti legfontosabb földi csillagászati projektjének, az Extrém Nagy Távcső (US-ELT, Extremely Large Telescope) tervnek a megvalósítására, pontosabban ezen belül két óriástávcső, a Harminc Méteres Távcső (TMT, Thirty Meter Telescope) és az Óriás Magellán-távcső (GMT, Giant Magellan Telescope) építésére. Bár a költségvetési törvény határozottan javasolja az NSF-nek mindkét projekt támogatását, a Nemzeti Tudományos Tanács (NSB, National Science Board) azt ajánlotta, vizsgálják meg, miként lehetne a két óriástávcső közül csak az egyiket megépíteni, és azt is 1,6 milliárd dolláros kereten belül.

Kapcsolódó cikkek:
XRISM: majdnem minden stimmel
SLIM és XRISM

Kapcsolódó linkek:
A probléma megmaradt, a XRISM így üzemel tovább (Space News)
Transition to nominal phase and release of early observation data (JAXA)