25 képpel tisztelegtek a Chandra röntgencsillagászati űrtávcső 25 éves pályafutása előtt. A NASA ugyanakkor továbbra is a Chandra leállítását tervezi...
Az égboltot nem minden elektromágneses hullámsávban figyelhető meg a Föld felszínéről. A légkör elnyelő hatása azt jelenti, hogy bizonyos hullámhossztartományokban az űrbe helyezett teleszkópokkal kell dolgozniuk a csillagászoknak. Az egyik ilyen nevezetes űrtávcső a röntgentartományban érzékeny Chandra, amely nemrég ért el működésének 25. évfordulójához. A Columbia űrrepülőgép (STS-93) fedélzetéről helyezték Föld körüli pályára 1999. július 23-án. A negyedszázados jubileum megünneplésére a NASA 25 darab, korábban soha nem látott (illetve új adatok bevonásával kiegészített) röntgenképet hozott nyilvánosságra különböző égi objektumokról. A születésnapi gyűjtemény olyan látványosan színezett képeket tartalmaz, amelyek például fekete lyukak környezetét, hatalmas forró gázfelhőket, erős mágneses térrel rendelkező objektumokat mutatnak be. (A lap alján a Chandra eredményeit bemutató korábbi cikkeinkből mi is adunk egy 25 darabos válogatást, de akad még több is az archívumban. – A szerk.)
A célpontok változatossága azt illusztrálja, hogy a röntgencsillagászat az univerzum közeli és legtávolabbi szegleteinek tanulmányozásában is szerepet játszik. A montázsban feltűnnek a Jupiter bolygó, galaktikus szupernóva-maradványok és csillagkeletkezési területek, a Tejútrendszer középpontja, távoli aktív galaxismagok és galaxishalmazok képei is. (Kép: NASA / CXC / SAO)
Sajnos azonban a NASA – a csillagászok nemzetközi közösségének tiltakozása, az amerikai Kongresszust jobb belátásra bírni szándékozó aláírásgyűjtés ellenére – továbbra is azt tervezi, hogy leállítja a küldetést. A döntésnek költségvetési okai vannak, hiszen a becslések szerint még legalább egy évtizednyi működés is „benne lenne” az űrtávcsőben. Pénzügyi megszorítások idején igazából így járhat bármilyen űreszköz, amely tervezett élettartamának többszörösét teljesíti. A Chandrát annak idején 5 évnyi működésre szánták.
A magas, a Föld felszínétől kb. 16 ezer és 133 ezer km közötti távolságokat felölelő elnyúlt, közel 77° inklinációjú pályán keringő Chandra fantáziaképe. (Kép: NASA)
Az 1970-es években a NASA Riccardo Giacconi és Harvey Tananbaum javaslatára kezdett foglalkozni a röntgenűrtávcső tervezésével. A Chandra a NASA Nagy Obszervatóriumainak egyike, a Hubble-űrtávcsővel, valamint a már nem működő Compton gamma-űrteleszkóppal (1991–2000) és az infravörös Spitzerrel (2003–2020) együtt. Névadója a Nobel-díjas indiai asztrofizikus, Subrahmanyan Chandrasekhar (1910–1995). Túlzás nélkül lehet állítani, hogy a Chandra eddigi működése során megváltoztatta a világegyetemről alkotott képünket. Ma is rendszeresen használják más földi és űrtávcsövekkel együtt, észlelési idejét pályázatok útján nyerhetik el a csillagászok. Meghökkentő, hogy egy ennyire sikeres és még jól működő űrtávcső a leállítás sorsára juthat. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Izzók az égi karácsonyfán
Az Uránusz röntgensugárzása
A Sas-köd ötször
Ütköző neutroncsillagok formálta kis tömegű fekete lyuk
A gravitáció mosolya
Spirálgalaxisok – ütközés közben
Galaxisütközés – majdnem nyomtalanul?
Röntgen-exobolygó
Feketelyuk-sereg az Andromédában
Ritka robbanás hozhatta létre galaxisunk legfiatalabb fekete lyukát
Mi a legjobb „recept” fekete lyukakhoz?
A távoli nagy tömegű fekete lyukak növekedésének határai
Ritka, forró gáz a Tejútrendszer körül
Egy kozmikus „születésnap”
Mosolygós galaxisarc két fekete lyukkal
A legfiatalabb közeli fekete lyuk
Chandra: még legalább 2013-ig
A Tejútrendszer örvénylő szíve
A Tejútrendszer szívének Chandra-portréja
Egy szupernóva aszimmetrikus maradványa
Fekete lyuk tömegének meghatározása a Chandra- röntgenteleszkóppal
MEGFEJTÉS: A fekete Tadzs Mahal
A Jupiter és a Szaturnusz röntgentitkai
A legközelebbi aktív galaxis
Mély Chandra felvétel a Cas A szupernóva- maradványról
A Chandra 25 éves évfordulójáról és leállításáról (Universe Today)
25 kép a Chandra 25 éves évfordulójára (Harvard CFA)