A NASA Jupiter felé tartó űrszondája, az Europa Clipper március 1-jén elrepült a vörös bolygó mellett, ahol végrehajtotta küldetése első hintamanőverét.
A szonda egyelőre folytatja útját kifelé a Naprendszerben, majd elérve pályája jelenlegi szakaszának naptávolpontját visszafordul, hogy 2026. december 3-án a Föld melletti hintamanőverrel erőt gyűjtve rátérjen a Jupiterig vezető pályájára. Az óriásbolygóhoz 2030. április 11-én érkezik meg.
Az Europa Clipper Jupiter felé vezető útjának főbb állomásai. A szonda két, a Mars mellett most végrehajtott, és a Föld mellett 2026 végén végrehajtandó hintamanővert követően, közel öt és fél évvel az indítása után, 2030 tavaszán érkezik meg a Jupiterhez. (Kép: NASA)
Amikor az Europa Clippert elindították, a repülésirányítók szándékosan nem pontosan a Marsot célozták meg, nehogy valamilyen csekély navigációs hiba miatt a szonda becsapódjék a Marsba. Ehelyett inkább útközben néhány manőverrel finomították a pályát, így sikerült március 1-jén 17:57 világidőkor a bolygó mellett, a tervezett 884 km felszín fölötti magasságtól mindössze 2 km-rel eltérve elrepülni. A hintamanőver során elért sebességváltozást szükség esetén március 17-én még korrigálni tudják.
A NASA Europa Clipper szondája a Mars mellett. A bolygó gravitációja megváltoztatta az űreszköz pályáját, hogy az csaknem két év elteltével a Föld mellett elrepülve rugaszkodjék neki utazása utolsó szakaszának. (Kép: NASA / JPL-Caltech)
Mivel a start óta még csak négy hónap telt el, még jelenleg is folyik a különböző fedélzeti rendszerek és berendezések ellenőrzése, kalibrálása. Éppen ezért a Mars közelében csak korlátozottan végeztek tudományos vizsgálatokat, a szonda kilenc tudományos műszere közül csak kettővel végeztek méréseket. Az egyik bekapcsolt műszer az E-THEMIS (Europa Clipper’s Thermal Emission Imaging System) volt, amely a 2001 óta a Mars körül keringő Mars Odyssey szondán dolgozó THEMIS műszer továbbfejlesztett változata. A rokon műszerek adatainak összehasonlítása segíti a műszer kalibrálását, és így a Jupiter rendszerében gyűjtendő adatok megbízhatóbbak lesznek.
A másik most kipróbált műszer a REASON (Radar for Europa Assessment and Sounding: Ocean to Near-surface) radarberendezés volt, amely az Europa Clipper hatalmas napelemtábláira erősített hat antennával végez méréseket. Érdekesség, hogy a napelemtáblák és az antennák nagy mérete, illetve a használt jelek hosszú hullámhossza miatt az űrszonda építésekor a berendezést csak részletekben tudták tesztelni, egészének és minden alkotóeleme egyidejű működésének kipróbálására csak most, a Mars közelében kerülhetett sor. (Az Europa Clipper fesztávja meghaladja a 30 métert, két napelemtáblája egyenként 14,2 méter hosszú és 4,1 méter széles. A napelemtáblák peremén, a táblák síkjára merőlegesen helyezkedik el a két nagyobb és négy kisebb antenna.)
A szondáról az adatokat egyelőre nem töltötték le, de arról már megérkezett a jelzés, hogy az adatgyűjtés rendben megtörtént. A teljes adatmennyiség letöltésével megvárják, amíg rendelkezésre áll az ehhez szükséges sávszélesség.
A NASA Europa Clipper küldetését áttekintő videó. (Forrás: NASA Jet Propulsion Laboratory / YouTube) Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Europa Clipper: úton!
Űrszondaépítés élőben
Bealkonyulhat az Europa kutatásának
Az Europa Clipper elrepült a Mars mellett (Sky & Telescope)
Az Europa Clipper minden oldalról szemügyre vehető modellje és a szonda tudományos műszerei (NASA)
14 nap után a hétvégén sikeresen befejezte küldetését a Firefly Aerospace űrszondája, az eddigi legtovább működő kereskedelmi holdi leszállóegység.
