Kína várja a nemzetközi együttműködő partnereket 2028 végén indítandó, a Marsról talajmintát hozó küldetéséhez.
A Kínai Nemzeti Űrügynökség (China National Space Administration, CNSA) március 11-én tette közzé kutatási felhívását, amelyben hivatalosan is megnyitják a nemzetközi partnerek számára a Tienven–3 (Tianwen–3) küldetést, amelynek célja, hogy mintákat gyűjtsenek a Mars anyagából, és azokat a Földre hozzák. A vizsgálat fő célja az esetleges egykori élet nyomainak keresése a bolygó talajában és kőzeteiben. Az együttműködés az eszközök és a tudományos program szintjén egyaránt lehetséges. A CNSA a Földre visszatérő orbiter (Earth return orbiter, ERO) fedélzetén a hasznos teher tömegéből 15 kg-ot szándékozik átengedni a nemzetközi partnerek kísérleti eszközeinek, a Mars orbiter (MO) fedélzetén pedig további 5 kg-ot. A szándéknyilatkozatokat 2025. június 30-ig várja a CNSA. Az első körben kiválasztott jelentkezőktől részletes terveket kérnek, amelyek közül várhatóan októberben választják ki a kínai Mars-szonda fedélzetére kerülő külföldi eszközöket. Ezek repülő példányait a közreműködőknek 2027-ben kell átadniuk a kínai partnernek.
A Mars északi félgömbjének részlete a vörös bolygó körül keringő kínai Tienven–1 szonda közepes felbontású kamerájának 2021 márciusi felvételén. (Kép: CNSA / PEC)
A Tienven–3 küldetés két űreszköz indítását jelenti, az egyik az említett ERO, a másik az MO, amely utóbbi a Marsra leszálló, és onnan felszálló egységeket is tartalmazza. A Mars felé az indítási ablakok 26 havonta nyílnak ki, a Tienven–3 startját a 2028 végén nyíló és 2029 elején záródó indítási ablakra tervezik. Ennek megfelelően a minták 2030–31 körül érkezhetnek meg a Földre (de ahogy korábbi cikkünkben olvasható, a küldetés átcsúszhat a következő indítási ablakba). A leszállóegység hasonló technológiát használ, mint 2021-ben a Tienven–1, míg a mintagyűjtés technológiáját a Holdon a Csang'e–5 és –6 (Chang'e) alkalmazta sikerrel. (A közeljövőben várható a Tienven–2 küldetés indítása, amelynek célja, hogy egy földközeli kisbolygóról hozzanak mintát.) A Tienven–3 tudományos műszereiről annyit lehet tudni, hogy a leszállóegységre talajvizsgáló radar (Mars Subsurface Penetrating Radar, MSPR), illetve a szerves anyagokat és ásványokat elemző eszköz (Raman and Fluorescence Analyzer for Mars, RaFAM) kerül (utóbbi a NASA Perseverance marsjáróján dolgozó SHERLOC berendezéshez hasonló). A Mars orbiterre (MO) várhatóan a nagy energiájú semleges légköri atomokat és a sarki fényt vizsgáló eszköz (Precipitating Energetic Neutral Atom and Aurora Detector, PENAAA) és magnetométer (Mars Orbiter Vector Magnetometer, MOVMag) kerül. A Földre visszatérő ERO egységre a közepes infravörösben dolgozó képalkotó spektrométert (Mid-Infrared Hyperspectral Imager, MIHI) és multispektrális kamerát (Martian Multispectral Camera, MMC) terveznek elhelyezni. A küldetést esetleg helikopter és hatlábú mászó robot egészítheti ki.
Ami a leszállóhelyet illeti, előzetesen három területet vettek számításba, ezek az Amazonis-síkság (Amazonis Planitia), az Utopia-síkság (Utopia Planitia) – ahová 2021-ben a Tienven–1 leszállóegysége a Csuzsung (Zhurong) marsjáróval érkezett – és a Chryse-síkság (Chryse Planitia). A küldetés tudományos programbizottsága e területeken belül 86 lehetséges leszállóhelyet azonosított és javasolt, elsősorban annak alapján, hogy hol valószínűbb az egykori élet nyomaira bukkanni. Technikai okokból olyan leszállóhelyeket kerestek, amelyek legalább 3 kilométerrel mélyebben fekszenek az átlagos bolygófelszínhez képest, mert ezeken a területeken a nagyobb légsűrűség megkönnyíti az ejtőernyős fékezést. Ennek megfelelően a szóba jövő területek a bolygó északi félgömbjén a 17. és 30. szélességi fokok közt találhatók. A mintagyűjtés során a felszíni gyűjtést kiegészítendő valószínűleg le is fúrnak a talajba. Hangsúlyozzák, hogy a küldetés során maximálisan szem előtt tartják a bolygóvédelmi (és Föld-védelmi) ajánlásokat. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Ázsiai mozaik – 2024. március (2. rész)
Kína is a Marson
Nemzetközi együttműködést ajánl Kína a marsi mintahozó űrszondája programjában (Space News)
Az egyszerű válasz szerint azért, mert rozsdás, rozsda borítja. A valóságban a helyzet ennél valamivel bonyolultabb.
