A légzsáktól a vonalkódig számos olyan dolog vesz körül bennünket, amelyek végső soron űrkutatási fejlesztésekből vagy alkalmazásokból jutottak el a mindennapi életbe.
Az alkalmazások között vannak többé-kevésbé természetesnek tűnők, de igazán meglepők is. A Japán Űrügynökség (JAXA) a technológia-átadási folyamat további elősegítésére, gyorsítására nemrég külön irodát hozott létre.
Az építőiparban használatos szigetelőanyagok némelyike eredetileg arra készült, hogy a rakéták orrkúpjában elhelyezett űreszközöket védje a start után, az emelkedés során a légellenállástól keletkező hőtől. Japánban különösen fontos kérdés a földrengéseknek ellenálló épületek tervezése. A lökéshullámok aktív kompenzálásán alapuló eljárást először a cukubai űrközpont építésénél alkalmazták. Kevesen tudják, hogy a rendszer lelkét jelentő rugalmas gumicsuklók „ősei” a HII-A hordozórakéta fúvókáit és testét kötötték össze.
Néhány űrtechnológiai újítás még hétköznapibb alkalmazásokban él tovább. Csontprotézisek, borotvapengék vagy karórák fejlődtek ki abból a tudásból, amit a különösen strapabíró és hőálló anyagok megalkotásakor szereztek. Ezeket a légkörben visszatérő űreszközök számára fejlesztették ki. Űrkísérletek számára kitalált szűrők ma már az otthoni akváriumok vizét szűrik. Az 1980-as évek földmegfigyelő műholdjaira épített optikai érzékelők nyomán készültek azok a műszerek, amelyekkel a gyümölcsök sav- és cukortartalmát lehet meghatározni, segítve a termelést és a kereskedelmet.
Az egészségügyi szektorban japán fejlesztés a lenyelhető mikrokamera. A gyomorban és az emésztőrendszerben képeket készítő „tabletta” energiaforrása a páciens által viselt, elektromos rendszerrel egybeépített ruha. Ezt eredetileg a Nemzetközi Űrállomás japán moduljában végzendő biológiai kísérletekhez fejlesztették ki. Egy valaha műholdak követésére alkalmazott speciális monitort úgy alakították át, hogy az a vakoknak nyújt segítséget.
A jól ismert japán mágneses gyorsvasút szintén profitál az űrkutatással kapcsolatos szoftverfejlesztésből. A hordozórakéták mozgásának modellezésére szolgáló program alkalmas a vonatok által keltett lökéshullámok vizsgálatára is. Így a vonatok optimális alakja megtervezhető.
(CNES Magazine, 2007. április)
Kapcsolódó cikkek:
Az űrkutatás melléktermékei
A márciusban felbocsátott amerikai műholdpáros az autonóm megközelítéssel és javítással kísérletezik, de váratlan probléma lépett fel.
