Az Apollo-1 űrhajósainak halála irányította a figyelmet a tűzbiztos ruhaanyagra, amely az 1980-as évektől kereskedelmi forgalomba is került, s mára már számos helyen sikerrel alkalmazzák.
Az 1950-es évek végén Carl Marvel vegyész az amerikai légierő megbízásából olyan polimerek kifejlesztésén dolgozott, amelyek olvadáspontja rendkívül magas, így jól bírják az extrém hőmérsékleteket. Feltalálta a polibenzimidazolt (PBI), amely gyakorlatilag nem tud meggyulladni. 1963-tól a légierő anyagtudományi laboratóriuma és a NASA közösen finanszírozta a további kutatásokat, mivel felismerték az új műanyag jelentőségét mind a hadászatban, mind az űrkutatásban. Egy tragikus eseménynek, az Apollo-1 balesetének kellett történni a fejlesztések felgyorsításához. Pont ma 44 éve, 1967. január 27-én földi gyakorlatozás közben kigyulladt az űrhajó parancsnoki kabinja, s bennégett három űrhajós, Virgil Grissom, Edward White és Roger Chaffee.
Balról jobbra Grissom, White és Chaffee. A csoportkép a Saturn-1 rakéta indítóállása mellett, a floridai Kennedy Űrközpont 34. számú starthelyénél készült, nem sokkal a végzetes baleset előtt. (Kép: NASA)
Az űrhajósokat útjuk során csak a jármű fala, valamint saját űrruhájuk védi, miközben a világűrben különösen hideget (akár mínusz 270 Celsius-fokot), a visszatérés alkalmával, a légköri fékeződéskor pedig közel 1300 °C-ot is túl kell éljenek. De a Földön is előfordulnak olyan helyzetek, amikor a hőszigetelő és tűzbiztos textíliáknak jó hasznát vehetik. A PBI-alapú anyagok nem csak a hőnek állnak ellen, de megtartják rugalmasságukat, kopásállók és jól tűrik a vegyszerek és a penészgombák hatásait is. Nem véletlen, hogy az 1970-es és 80-as évektől a PBI az amerikai űrhivatal programjaiban fontos szerepet kapott: az Apollo- és a Skylab-utasok, valamint egy sor űrrepülőgép személyzete is használta az így készült űrruhákat. Nem csak ruhákhoz, hanem extrém hőmérsékletnek kitett berendezésekhez is alkalmazták a speciális polimert.
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
1978-ban az anyagot bevezették az amerikai tűzoltóságnál, 1983-ban pedig a PBI kilépett a katonai és űrkutatási laboratóriumokból, s kereskedelmi forgalomba került. Azóta rengeteg különböző katonai és polgári alkalmazást találtak számára. Ebből az anyagból készült könnyű, tűzálló ruházat védi a tűzoltókon kívül például az Afganisztánban és Irakban harcoló amerikai katonákat vagy az autó- és motorversenyzőket. A PBI az autóiparban a fékrendszerekben, a repülőgép-iparban az ülések tűzbiztos szigetelésében kapott szerepet. Érdekes módon az anyag visszatért oda is, ahol karrierjét kezdte: az űrkutatás területére. A NASA immár leállított Constellation programjában az Ares-1 és Ares-5 rakéták hajtóműveiben, mint szigetelőanyagra számítottak rá.
„Tűz van idebenn”: 40 éve történt az Apollo-1 katasztrófa (1. rész)
„Tűz van idebenn”: 40 éve történt az Apollo-1 katasztrófa (2. rész)
Az űrhajós-tragédiától a jobb tűzálló ruhákig (Space.com)
A hagyományos farmernadrág szövetébe szőtt speciális szálakkal kényelmes, mégis különleges védelmet nyújtó ruhadarab állítható elő. A szálak anyagát korábban az ESA YES-2 űrkísérletében is használták.
