Az űrtechnológia már a konyhában van: az ESA által finanszírozott, az ISS-en végrehajtott kísérletek eredménye, az űrben kipróbált technológia hétköznapi alkalmazást nyert.
A Nemzetközi Űrállomáson (ISS) 2001 óta folynak plazmafizikai kísérletek. A plazma általában forró gáz, de szobahőmérsékleten is létre lehet hozni úgynevezett hideg plazmát. A hideg plazma rendkívül hatásos baktériumölő anyag, de a vírusok, gombák és spórák ellen is bevethető. Használata biztonságos, kézzel is megérinthető, ami különösen vonzóvá teszi az alkalmazását.
Németországban a Földön kívüli térség fizikájával foglalkozó Max Planck Intézetben dolgozták ki a hideg plazma előállításának a módszereit. Ők szabadalmaztatták azt az eljárást, amellyel a kellemetlen szagokat okozó molekulák eltávolíthatók. Az oroszokkal együtt, Gregor Morfill professzor vezetésével végzett, az ESA által finanszírozott kísérletet volt az első ilyen az ISS-en. A kutatók a bonyolult plazmák súlytalanságbeli viselkedését tanulmányozták, ami lökést adott a hideg plazma technológiájának fejlesztéséhez is. Jelenleg a kísérletnek már a negyedik változata fut az űrállomáson.
Plazmakísérlet (Plasma Kristall–4) a Nemzetközi Űrállomáson (ISS). Az ESA és a Roszkoszmosz által finanszírozott kísérletsorozatban szerzett tapasztalatok alapján fejlesztette ki a Terraplasma a hideg plazmával működő szageltávolító berendezését. (Kép: MPE / M. Kretschmer)
Az ESA támogatása abban is segített, hogy megtalálják az űrben szerzett ismeretek földi alkalmazásait. Morfill professzor 2013 óta már a Terraplasma vállalat vezetője, a cég orvosi és higiéniai problémák megoldására, valamint vízkezelésre használja a hideg plazmát. Legújabban a kellemetlen szagok eltávolítására dolgoztak ki eljárást. Eszközükben egy fémhenger belső felülete és a henger belsejében elhelyezett fémrúd mint elektródák között hozzák létre a hideg plazmát. A létrejövő kisülési csatorna eredetileg csak kb. 1 mm vastag, azonban ha a kisülés helyét mágneses térrel gyorsan mozgatják, akkor a kisülés szétteríthető, így plazmakorong jön létre. Az áporodott vagy kellemetlen szaganyagokat tartalmazó levegőt ezen a plazmakorongon átvezetve tisztítják meg.
16 azonos egységből álló plazmaszűrő. A plazma (lila gyűrű) a középső rúd és az azt körülvevő henger között jön létre, ezen áramoltatják át a szennyezett levegőt. (Kép: Terraplasma)
Az ESA technológia transzfer programja segítségével a Terraplasma eljárása eljutott a zsírban és olajban sütő, ipari méretű konyhai berendezésekkel foglalkozó Blümchen vállalathoz. A készülékben a plazma elektronjaival semlegesítik a sütés során keletkező szagokat. A vékony plazmarétegen áthaladva a szagokat létrehozó bonyolult szerves molekulák egyszerű, kis molekulákra (oxigénre, vízre, szén-dioxidra) esnek szét. A levegő megtisztítása ezzel az eljárással mintegy ezerszer gyorsabb, mint a hagyományos kémiai módszerekkel. Ráadásul az utóbbi eljárások során ózon is keletkezik, amelyet újabb lépésben kell ártalmatlanítani.
A Blümchen cég új sütőgépének már beépített tartozéka az űrben szerzett tapasztalatok alapján fejlesztett, hideg plazmás szageltávolító (Kép: Blümchen)
A szűrőblokk mindössze 10 cm hosszú, kisebb készülékekbe is beépíthető, később akár a háztartásokban is alkalmazható lehet. A piac óriási, Németországban mintegy 600 000 olyan ipari sütő üzemel, amelyekbe a szagmolekulákat plazmával bontó egység beépíthető. Mivel a sütők átlagos élettartama 10 év, így évi 60 000 darab eladásával számolnak. A háztartási méretű eszköz kifejlesztése nagyságrendekkel nagyobb piacot jelentene. A Blümchen a teljes prototípus kifejlesztését 2017-re, az új szagtalanító egységet tartalmazó sütő piacra dobását 2018 elejére tervezi.
A szageltávolító működését szemléltető videó. (Forrás: Blümchen)
Eközben a Terraplasma új földi alkalmazási lehetőségeket is keres, elsősorban az orvosi alkalmazások területén. Az ESA bajorországi inkubátorközpontja segítségével a Dynamify céggel együtt létrehozták a Terraplasma Medical céget, amely krónikus sebek és bőrbetegségek kezelésére fejleszt ki hideg plazmával működő eszközöket. A technológia visszakerülhet az űrbe is: ezek az eszközök a hosszú időtartamú űrrepüléseknél is hasznosak lehetnek.
(A Blümchen cég honlapján a készülék leírásában csak a „legmodernebb áramlástechnika és a forradalmian új plazmatechnológia összekapcsolása” szerepel, illetve az, hogy „a készülék lelke a plazmaszűrő”. Arról szó sem esik, hogy a berendezésnek bármi köze lenne az űrtechnológiához, igaz, a készülék vevőit ez aligha érdekli. Az ESA honlapja – és annak nyomán most az Űrvilág – hírt ad az űr-vonatkozásáról, de vélhetően utóbbi honlapok olvasói és az ipari méretű sütők vásárlói között kicsi az átfedés, így a laikusok széles köre soha nem tudja meg, hogy sok más hétköznapi eszköz mellett ebben is hasznosul valami az űrtechnikai fejlesztésekből. – B.E.)
Ezzel a „konyhás” hírrel kívánunk az Űrvilág olvasóinak vidám szilveszterezést és újévi ünneplést. Várunk mindenkit űrhírekkel 2017-ben is! Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Légtisztító baktériumok
Az űrkutatás eredményei a hétköznapokban
Háromszázan az inkubátorban
Az űrből a konyhába - hideg plazmával a sültkrumpliszag ellen (ESA)
Az eszköz működését bemutató teljes videó, német kísérőszöveggel
Az ESA technológia transzfer oldalai
Az ESA üzleti inkubációs hálózata
A hideg plazma alkalmazásaival foglalkozó Terraplasma GmbH
A Webb-űrtávcső egyik kulcsfontosságú alkatrészét nemcsak a tengerhajózásban, hanem a tengeri fúrótornyoknál is hasznosítani tudják.
