A Dragon (CRS-11) teherűrhajó vasárnap visszatér az űrállomásról, de egy kísérleti napelemtábla az eredeti tervekkel ellentétben már űrszemétként önálló pályára került...
A SpaceX legutóbbi Dragon teherűrhajója a NASA megbízásából 2,7 tonna ellátmányt és kísérleti eszközöket szállított a Nemzetközi Űrállomásra (ISS). Két napos repülés után június 5-én érkezett meg. (Kép: NASA / Jack Fischer)
A CRS-11 jelzésű Dragon most először olyan teherűrhajó volt, amelynek fő szerkezeti egységei már egyszer jártak a világűrben, 2014 szeptemberében és októberében, egy 34 napos repülésen (CRS-4). A mostani hasznos teherben helyet kapott például a NASA röntgencsillagászati berendezése, amely az űrállomás külsejéről végzi megfigyeléseit. Felkerült még sok más mellett egy magáncégek által fejlesztett földmegfigyelő kamerarendszer, kísérleti egerek, a csontritkulás elleni gyógyszer kifejlesztését segítő kísérlet, valamint egy újszerű megoldást alkalmazó napelemtábla is. Ez utóbbi, a ROSA (Roll-Out Solar Array) azzal került be az űrhírekbe, hogy végül ki kellett „dobják” az űrállomásról.
A ROSA újdonsága, hogy a hajlékony napelemfelület révén kb. ötödakkora térfogatúra összehajtható, mint a megszokott, a világűrben harmonikaszerűen kinyíló napelemtáblák. Emellett a szerkezet 20%-os tömegcsökkentést is lehetővé tesz. Így a rakéta orrkúpja alatt rendelkezésre álló korlátozott térfogatban nagyobb teljesítményre képes napelemekkel szerelhetik fel a jövő űreszközeit. A kísérletet az Amerikai Légierő vezette, a műszaki megoldás iránt már érdeklődik például a Space Systems/Loral cég. Így hamarosan megjelenhetnek a hajlékony napelemek például a geostacionárius pályára készülő kereskedelmi távközlési műholdakon.
A beszámolók szerint a kísérletek (majdnem) teljes sikerrel zárultak. Az ISS kanadai robotkarja segítségével június 18-án rendben kinyitották a 4,5 m hosszú napelemtáblát. Megfigyelték elektromos és mechanikai tulajdonságait, illetve hogy hogyan reagál az extrém hőmérséklet-különbségekre, amelyek az űrállomás másfél órás keringési idejű pályája mentén érték. A végén azonban nem tudták teljesen összehajtani. Így inkább megszakították a folyamatot, újra teljes méretűre nyitották, majd leválasztották az ISS-ről. Erre a vészmegoldásra egyébként a tervezők előzetesen felkészültek, így beépítettek egy kilökő mechanizmust. Ez lehetővé tette, hogy a már hasznavehetetlen szerkezet biztonságosan eltávolodjon az ISS környezetéből.
A ROSA visszahajtogatása nem sikerült, ezért kénytelenek voltak megszabadulni tőle. Az űrállomástól messze kerülve Föld körüli pályára állt, űrszemétként hónapokig egyre alacsonyabban kering, mígnem belép a légkörbe és megsemmisül. (Forrás: NASA JSC)
A kaliforniai Deployable Space Systems vállalat által kifejlesztett új típusú, kompakt napelemtábla a felületének méretétől függően a jövőben akár 500 kW elektromos teljesítmény termelésére is alkalmas lehet. Összehasonlításul: a szokványos kereskedelmi távközlési műholdak napjainkban 25 kW-os teljesítménnyel működnek. Ha ionhajtóműves meghajtást alkalmaznak az űreszközökön, jól jön a megnövekedett elektromos teljesítmény – akár a Föld közvetlen környezetén túl, bolygóközi küldetéseknél is.
A Dragon visszatérő kapszulájának hővédő pajzsos és ejtőernyős fékezést követő landolása július 2-án, magyar idő szerint 23:16 körül várható a Csendes-óceánba, Los Angelestől néhány száz kilométerre délnyugatra. A teherűrhajó többi része a légkörbe lépve felforrósodik, feldarabolódik és megsemmisül. Ez lett volna egyébként a sorsa a ROSA napelemtáblájának is, amelyet az eredeti tervek szerint visszahelyeztek volna oda, ahol feljutott: a Dragon külső, nem hermetizált rakodóterébe.
Frissítés (július 1-jén délután): a Csendes-óceánon uralkodó kedvezőtlen időjárási viszonyok, a várható erős hullámzás miatt a Dragon visszatérését hétfőre halasztották.
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Az első „használt” Dragon
A kísérleti napelemtábla önállóan ég majd el a légkörben (Spaceflight Now)
Az űrtechnológia már a konyhában van: az ESA által finanszírozott, az ISS-en végrehajtott kísérletek eredménye, az űrben kipróbált technológia hétköznapi alkalmazást nyert.
