Többször olvashattunk híreket arról, hogy a Hold és a Mars körül keringő űrszondák felvételein barlangbejáratokat valószínűsítettek.
Iráni barlangkutatók ezen fellelkesülve saját országuk nehezen megközelíthető területeiről készült műholdfelvételeken kezdtek barlangok után kutatni. Az eredmény több, eddig ismeretlen barlang felfedezése.
Irán mészkővel borított területei. Itt lehet jelentős méretű barlangokra számítani
Míg Magyarország területének mindössze 2,5%-át borítják karsztosodásra alkalmas kőzetek, ezzel szemben Iránban részarányuk 11%. Olyan víztelen, emberi megtelepedésre alkalmatlan területekre kell gondolnunk, mint az Aggtelek és Jósvafő közötti mészkőfennsík, de jóval nagyobb méretekben. Emiatt a nálunk megszokott gyalogos terepbejárások szóba sem jönnek, helyettük több napos expedíciók tudnak csak eljutni a kutatások helyszíneire. Logikus, hogy a más égitestek kutatásánál már bevett módszert alkalmazzák a nagy méretű bejáratok felkutatására, így elegendő oda expedíciót indítani, ahol nagy valószínűséggel találnak is valamit.
A vizsgált terület műholdas képének és geológiai térképének összevetése. Ilyenkor lehet ismeretlen barlangok bejáratára bukkanni
A munka első fázisa a vizsgálandó terület kiválasztása az Irán karsztvidékeit ábrázoló térképen. Második lépésben a Google Earth szoftverének használatával összevetik a terület geográfiai térképét a műholdfelvételekkel és barlangbejáratokat keresnek. Ezután műholdas térképen a kiszemelt terület tágabb környezetét is átvizsgálják, további karsztjelenségek után kutatva. Ezek mérete, gyakorisága segítséget jelen a mélyben található barlangok méreteinek becsléséhez. Amennyiben jelentős barlangra utaló jeleket találnak, megszervezik a helyszínre a több napos, alaposan felkészült expedíciót. Eddig négy valószínűsíthető bejáratot találtak, de még nem mindegyiket sikerült megközelíteniük.
A terület behatárolása
Víznyelők, beszakadásik, források keresése a műholdas nézeten
Legjelentősebb felfedezésük a 70 méter mélységű Chah Div barlang, melynek 25 × 20 méter szélességű bejárati aknája méretének köszönhetően a műholdfelvételeken is jól látható. Környezetében több víznyelőt is találtak. Alsó szakaszán cseppkövek és kristályképződmények díszítik, a barlangba jutó vizek a legmélyebb ponton egy szűk járatba folynak el. Errefelé több kilométeres járat feltételezhető.
A módszerrel eddig felfedezett legnagyobb barlang, a 70 méter mély Chah Div függőleges metszete
A Chah Div barlang bejárata
(A cikk megírásához információkkal és a képmellékletekkel Jalal Zaree nyújtott segítséget.)
Tinn József Kapcsolódó cikkek:
Éjjel melegebb, nappal hidegebb. Mi az?
Az ESA több mint negyedszázada dolgozik egy végtelenített vízvisszanyerő rendszer fejlesztésén, amellyel önfenntartó ökoszisztémát biztosíthatnának a világűrben dolgozó emberek számára.
