Bebizonyították, hogy a kereskedelmi célú műholdak földfelvételei felhasználhatók a légkörben mozgó tárgyak azonosítására, legyen szó akár kémballonokról, akár „ufókról”.
Állításuk szerint sikerült azonosítaniuk az egyik legemlékezetesebb úgynevezett UAP-esetet (azonosítatlan légköri jelenség, korábbi nevén egyszerűen csak ufó), nevezetesen, amikor tavaly egy kínai kémballon repült át az Egyesült Államok területe fölött, amelyet végül a Légierő vadászgépei az Atlanti-óceán fölött lelőttek. A képek elemzése közben egy másik kémballonra is rábukkantak, amelyik az előzővel nagyjából egy időben Kolumbia fölött repült. Méréseikkel a repülő tárgyak látszó sebességét is sikerült meghatározniuk.
A CBS összefoglaló beszámolója a kínai kémballon esetéről. (Forrás: YouTube, CBS News)
Az elemzést Eric Keto (Harvard Egyetem) és Wesley Andres Watters (Wellesley College) végezte, akik a módszert egy korábbi tanulmányukban publikálták. Az esetről készült cikküket a Journal of Astronomical Instrumentation folyóirathoz nyújtották be publikálásra, a tanulmány jelenleg az ArXiv portálon olvasható.
Keto és Watters elemzésükhöz a Planet Labs SuperDove műholdjaival a ballon repülése idején készült multispektrális felvételeket használták. Kihasználták azt, hogy a multispektrális felvételt alkotó monokromatikus felvételek nem egyszerre készülnek, hanem egymás után, ezért a különböző hullámhosszakon készített felvételeket összehasonlítva észrevehető a légkörben mozgó objektum elmozdulása, a tárgy képe a különböző hullámhosszakon készült felvételeken kissé eltolódni látszik. Ez a parallaktikus eltolódás a műhold mozgása következtében lép fel. Mint elmondták, a magaslégköri ballonok ideális célpontot jelentenek az ilyen vizsgálatokhoz, mert magának a ballonnak az elmozdulása elhanyagolhatóan kicsi az egyes felvételek készítése közötti idő alatt. A relatív sebességekre észszerű becsléseket tettek, emellett számos tényezőt figyelembe vettek, többek közt a háttérben látható földfelszín látszó elmozdulását és a légköri torzítást.
A keresztek jelzik a kémballon mozgását Missouri állam légterében, ahogy azt különböző spektrális sávokban megfigyelték. (Kép: Planet Labs / Keto and Watters)
Módszerük nemcsak a mozgó objektum követésére alkalmas, hanem a ballonok repülési magasságát is meg tudták becsülni. Méréseik szerint Missouri fölött 21 200 méter magasban repült a ballon, míg a másik, Kolumbia fölött alig valamivel magasabban, 21 500 méteren.
A két kutatón kívül mások is érdeklődnek kereskedelmi műholdak földfelvételeinek hasznosítása iránt a levegőben repülő szokatlan objektumok azonosítása céljára. A mesterséges intelligencia fejlesztésével foglalkozó RAIC Labs (korábbi nevén Synthetaic) mesterséges intelligencia alapú módszerrel időben visszafelé követte a ballon mozgását, és megállapították, hogy azt Hajnan szigetéről vagy annak közeléből indították.
A videó bemutatja, ahogyan a Planet Labs és a Synthetaic / RAIC Labs munkatársai műholdas felvételek alapján követték a kínai kémballon mozgását a légkörben. (Forrás: YouTube, Planet)
Keto és Watters eljárása a kínai kémballonoknál extrémebb objektumok felderítésére is alkalmas lehet. Munkájukat a Harvard Egyetemen indított Galileo Projekt keretében végezték, amelynek fő célja olyan minőségű adatok gyűjtése, amelyek alkalmasak lehetnek földönkívüli eredetű objektumok azonosítására. A projektet a Harvard egyik csillagásza, Avi Loeb vezeti, aki elmondta, hogy csoportjával a Planet Labs adataiban szokatlan objektumok jelenlétére utaló jeleket keresnek. Véleménye szerint ezeket mozgásuk alapján lehet megkülönböztetni a földi tárgyaktól. Erre utal a nemzeti hírszerzési igazgató 2021. és 2022. évi jelentése, amelyben az olvasható, hogy a szokatlan repülési jellemzők földönkívüli eredetre engedhetnek következtetni.
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Űrfelvételek vásárlása
Tíz kicsi műhold
Kémballonok és más azonosítatlan repülő objektumok nyomában (Universe Today)
Eddig hétpecsétes államtitok volt, most a magáncégek versengésének terepévé válhat a rádiófrekvenciás elektronikus hírszerzés.
