Több mint egy éve, 2002. augusztus 15-én hallgatott el örökre a CONTOUR űrszonda, amely egy üstökös magját közelítette volna meg. A kudarc okait kereső vizsgálóbizottság a napokban hozta nyilvánosságra eredményeit, és négy lehetséges okot említ az űrszonda elvesztésére.
Talán kevesen hallottak róla, amikor a NASA nagyreményű üstökös-kutató (Comet Nucleus Tour – CONTOUR) űrszondájával már a küldetés elején megszakadt a kapcsolat. 2002. július 3-án indították azzal a céllal, hogy legalább két üstököst megközelít és alapos tudományos vizsgálatoknak veti alá az üstökösök magját. A rövidéletű űreszköz augusztus 15-ig maradt Föld-körüli pályán, ekkor kellett volna ugyanis pályamódosító manővereket végrehajtania, hogy az Encke üstökös felé vehesse útját.
A szilárd hajtóanyagú rakéták üzemeltetése után azonban nem sikerült újra felvenni a kapcsolatot az űrszondával. A program szerint a manőver során sem optikailag, sem telemetriai adatokkal nem követték nyomon az űrszondát, neki kellett volna „életjelet” adnia magáról a sikeres pályamódosítást követően. Augusztus 16-án földi megfigyelők három objektumot fedeztek fel a CONTOUR számított pályájának környékén. A továbbiakban egészen 2002. december 20-ig próbáltak kapcsolatba lépni az űrszondával, ám ezután végérvényesen eltűntnek nyilvánították.
A NASA felállított egy vizsgálóbizottságot, amely a kudarc okait volt hivatott felderíteni. Ezzel probálják elérni, hogy a hibákból tanulva a jövő küldetései sikeresebbek lehessenek.
A telemetriai adatok hiányában azonban a kudarc pontos okát nehéz megállapítani. A legvalószínűbb forgatókönyv szerint az űrszonda szerkezeti felépítése lehetett az oka, hogy a szilárd hajtóanyagú rakéták motorjainak üzemeltetésekor az űrszonda végül meghibásodott és elvesztették vele a kapcsolatot. Fennáll a lehetősége azonban annak is, hogy maga a hajtómű működött rosszul, vagy űrszeméttel ütközött az űrszonda. Sőt akár egyszerűen az is megtörténhetett, hogy „uralmukat” vesztették az irányítók az űrszonda felett.
Akárhogy is történt, a CONTOUR-t mindörökre elnyelte az űr némasága.
forrás: www.contour2002.org
Kevesebb, mint egy évtizede, az első Naprendszeren kívüli bolygó felfedezésével vált ismeretessé az exobolygók fogalma. Hamarosan azonban az exobolygók körüli holdak is csillagászati ismereteink részesévé válhatnak, - amennyiben a 2008-ban indított ESA űrszonda sikerrel jár.
