Brit kutatók eredményei szerint a nyári égbolt egyik legfényesebb csillaga, a Vega körül Naprendszerünkhöz hasonló bolygórendszer alakulhatott ki.
Az eddig felfedezett mintegy 110 Naprendszeren kívüli bolygó, - ún. exobolygó - mind olyan egzotikus bolygórendszer része, amelyek feltételezhetőleg sem kialakulásukat, sem jelenlegi paramétereiket tekintve nem hasonlíthatóak össze a mi Naprendszerünkkel. Többségüknél a bolygók nagy tömegűek, s csillagjuk nagyon közel keringenek.
A Vega körüli halvány porkorongot már a nyolcvanas években, az IRAS infravörös műhold segítségével sikerült kimutatni. A diszk szerkezetének alapos elemzése azt mutatja, hogy egy Neptunuszhoz hasonló égitest keringhet a csillagtól kb. 30 Csillagászati Egység (CsE = közepes Nap-Föld távolság), kb. egy neptunusznyi távolságban. Ez a csillagtól messzebbi pálya lehetővé teszi, hogy a belsőbb régiókban Föld-típusú kőzetbolygók is kialakulhattak.
A megfigyeléseket a Hawaii-ra telepített szubmilliméteres James Clerk Maxwell Távcső rendkívül érzékeny SCUBA (szubmiliméteres bolométer) detektorával készítették. Felvételein egy hideg, kb. -180 fokos porkorong vehető ki a csillag körül. A kutatók alakjának szabálytalanságából következtetnek arra, hogy valószínűleg bolygó lehet benne. Ha a bolygókat magukat nem is lehet érzékelni, a porgkorongban sávokat vágnak maguknak, ami már könnyebben észlelhető.
A modellezések alapján feltételezhető, hogy a Neptunuszhoz hasonló bolygó valójában jelenlegi helyzete helyett a csillaghoz sokkal közelebb keletkezhetett. Becsült 56 millió éves vándorlása alatt rengeteg üstököst "szórhatott" ki a bolygórendszerből, amelyek a csillag körüli anyagkorong szabálytalan alakjához is hozzájárulnak. Ez valószínűleg a mi bolygórendszerünkben is így történt, a Jupiter a Naprendszer külsőbb részére lökte a Neptunuszt. Még az is elképzelhető tehát, hogy a mi Naprendszerünkhöz hasonló módon a Vega bolygórendszerében is kering még a csillaghoz közelebbi pályán egy bolygóóriás.
A modell helyességének megerősítésére azonban még néhány évet biztosan várni kell. Egyrészt a csillag körüli korong finomszerkezetének vizsgálata alapján - amely csak a következő generációjú távcsövekkel lesz elvégezhető. Másrászt a modell szerint a sávok mintegy 300 év alatt megkerülik a csillagot, így a néhány év múlva készített felvételeken már észrevehető lehet az elmozdulás.
Az exobolygókutatás a jövőben a Föld-típusú bolygók keresésére fog irányulni, választ keresve arra a kérdésre, hogy az élet egyedüli jelenség-e Univerzumunkban...
Bár a Vega fényes, szabad szemmel is jól látható csillag, ezeken a felvételeken alig látszik. A távcső 0.1-1 mm tartományban, a rádió és infravörös tartomány között mér, a Vega pedig túl messze van és túl forró ahhoz, hogy jelentős nyoma lenne a spektrumnak ebben a tartományban.
Kapcsolódó linkek:
Bolygó a Vega pordiszkjében?
Az ember alkotta űreszközök közül a Voyager–1 jár a legmesszebb. November 5-én az űrszonda kb. 13,5 milliárd kilométer távolságra lesz tőlünk – ez több, mint kétszerese a Plútó-Nap távolságnak. 
