A Hubble-űrtávcső jövője minden eddiginél bizonytalanabbá vált. Mennyi ideje lehet még hátra az űrobszervatóriumnak, ha sem emberes, sem robotos szervizjárat nem indul hozzá az elkövetkezendő években?
Nemrégiben látott napvilágot egy a Hubble-űrtávcső várható működési időtartamát taglaló jelentés, amely szerint az űrtávcső műszerei jó állapotban vannak és még egy jó darabig működőképesek is lesznek – a működési időt az akkumulátorok és a giroszkópok várható élettartama fogja megszabni.
A Columbia-katasztrófáját követően minden eddiginél bizonytalanabbá vált a Hubble-űrtávcsű sorsa. Egy Föld körüli pályán keringő obszervatórium amúgy is kockázatos vállalkozás, hiszen bármelyik pillanatban egy apró meteor vagy éppen űrszemét áldozata lehet. Mindezek ellenére a Hubble már 14 éve áll a földi csillagászok szolgálatában.
A szerviz-küldetés törlése – biztonsági okokra hivatkozva – világméretű megdöbbenést és megrökönyödést váltott ki, aminek hatására a NASA ismét megfontolás alá helyezte a Hubble-űrtávcső javítását. Ennek megoldásaképp született meg az az elgondolás, amely szerint egy robot-küldetés során próbálják elvégezni a szükséges feladatokat, hogy ne kelljen emberéletet kockáztatni. Fontos részlete a történetnek, hogy az amerikai űrsikló-flotta már több, mint egy éve a Földön vesztegel, s 2005-nél előbb nem valószínű, hogy ismét üzembe helyezik őket.
Kérdés, hogy amennyiben nem kerül sor a javításra, mennyi ideje van még hátra a földi csillagászoknak és kozmológusoknak, hogy maximálisan kihasználják az űrtávcső képességeit?
A legvalószínűbb, hogy a giroszkópok mondják majd fel leghamarabb a szolgálatot. Eddig több, mint egy tucat ilyen műszert élt fel az űrtávcső, jelenleg hat giroszkóp található az űreszközön, amelyből csupán négy működőképes. Az eddigi tapasztalatok alapján 50% az esély arra, hogy 2006 márciusában még működőképesek lesznek ezek az alkatrészek. Nemrégiben töltöttek fel egy új szoftvert az űrtávcső fedélzeti számítógépére, amely lehetővé teszi, hogy egyszerre csupán két giroszkópot használjon a rendszer, miközben egy meghatározott irányba állítja a távcsövet. A programcsomag jelenleg még tesztelés alatt áll.
Ezzel a módszerrel ugyan növelni lehetne az űreszköz élettartamát, de számos tudományos feladat elvégzését megnehezítené, kevésbé eredményessé tenne. A becslések szerint 50% az esély arra, hogy 2007 közepére maradjon még két működőképes giroszkóp, ám 2009 márciusára ez már csupán 10%.
Az akkumulátorokat illetően valamivel jobb a helyzet, az előrejelzések szerint ezek akár 2008-2010-ig is használhatóak maradnak. Az akkumulátorokat minden egyes keringés során kisütik és újratöltik – az űrtávcső 95 percenként kerüli meg a Földet, így küldetésének kezdete óta már több, mint 75.000-szer kerülte meg bolygónkat. A legutóbbi szerviz-járat során új napelemtáblákkal és energiaellátó rendszerrel szerelték fel az űrtávcsövet, ám az akkumulátorok a régiek maradtak. 14 évvel ezelőtt még 600 amperórányi elektromos töltést biztosítottak, ma már csupán 300-at. Ha ez az érték 100 amperóra alá csökken, már nem lesz elegendő energia ahhoz, hogy a főbb rendszereket kellő hőmérsékleten tartsa.
Mindent összevetve, ha nem kerül sor a Hubble javítására, akkor a csillagászok még mintegy 3-4 éves működési időre számíthatnak. A hátralévő idő beosztásán már most dolgoznak, hogy a lehető legjobban ki lehessen használni a Hubble-űrtávcső hátralévő napjait.
Sajnos azonban az űrtávcső öregszik, legfontosabb rendszerei lassan elhasználódnak. Akkumulátorai hasonlóan ahhoz, ahogy régi mobiltelefonjainkat is észrevehetően egyre gyakrabban kell tölteni, egyre kevesebb energiát szolgáltatnak. Mindezen felül giroszkópjai, azaz a röppályát stabilizáló pörgettyűk is viszonylag gyorsan elhasználódnak. A Hubble szervizelésére indított űrhajósok feladata így nem csupán két új eszköz felszerelése, hanem legfontosabb teendőjük az akkumulátorok és a nem működő giroszkópok cseréje lett volna – ezzel még hosszú évekig működőképes állapotban tarthatták volna az űreszközt.
Kapcsolódó cikkek:
Mit hoz a Hubble jövője?
Ismét két exobolygóval gyarapodott a Naprendszerünkön túli ismert bolygók száma.
