A chilei óriástávcsövek segítségével újabb becslést sikerült adni galaxisunk, a Tejútrendszer korát illetően.
Hatalmas távcsőrendszer pásztázza az eget a chilei Paranal Obszervatóriumban. A Nagyon-nagy Távcső (Very Large Telescope, VLT) elnevezésű rendszer négy, egyenként több, mint 8 méter átmérőjű távcsőből áll, amelyek külön-külön is használhatók. A Kuyen elnevezésű óriástávcsőre szerelt spektrométerrel olasz csillagászoknak első alkalommal sikerült megmérni egy gömbhalmaz (NGC 6397) két csillagának berillium-tartalmát.
A csillagok első generációja tehát feldúsította nehezebb elemekkel a csillagközi anyagot, de hogy kapcsolódik mindez Tejútrendszerünk legidősebb csillagainak berilliumtartalmához? A berillium az első olyan elem a periódusos rendszerben, amely nem a Nagy Bumm során jött létre, hanem a csillagközi anyagban végbemenő maghasadási reakciók eredménye.
Így két csillag berilliumtartalmának mérésével megbecsülhetővé vált a Tejútrendszer első csillagai és a gömbhalmaz születése közötti időszak, amelyet 200-300 millió évnek határoztak meg a kutatók.
Az NGC 6397 csillagainak korát a csillag-fejlődési modellek alapján 13400 ± 800 millió évre becsülik. Ez alapján Tejútrendszerünk első csillagai 13600 ± 800 millió évvel ezelőtt születhettek. Mindez azt jelenti, hogy galaxisunk viszonylag hamar kialakult a Nagy Bummot követő, 200 millió évig tartó sötét korszak után.
A gömbhalmazok galaxisunk körül gömbszimmetrikusan, az ún. halóban helyezkednek el, bennük több százezer igen öreg csillag található. Minden bizonnyal ezek a legidősebb csillagok galaxisunkban, ám kémiai összetételük arra utal, hogy léteznie kellett csillagok egy korábbi generációjának is. Tejútrendszerünk legelső csillagai hatalmas tömegűek lehettek, s hamar felélték energiakészletüket. Csillagászati léptékben rövid életük után pedig szupernóva-robbanás során szórták szét a nehezebb kémiai elemeket környezetükbe.
A berillium tehát kozmikus óraként is használható, hiszen minél több idő telt el a gömbhalmaz csillagainak kialakulása és a csillagok első generációjának halála közt, annál több lett a berillium a csillagközi anyagban – amelyből a gömbhalmaz csillagai később kialakultak.
Újabb jelentős eredményeket értek el az Európai Déli Obszervatórium csillagászai a Chilében található Very Large Telescope segítségével. Egy nemzetközi csillagász csoport sikeresen megmérte egy nagyon hideg barna törpe tömegét. A törpét egy másik csillag kísérőjeként sikerült felfedezni.
