December végén indulhat a francia vezetéssel készülő űrcsillagászati mesterséges hold, a COROT.
A COROT lesz az első űrtávcső, amelynek kifejezett célja, hogy a Földhöz hasonló, de nem a Nap, hanem más csillagok körül keringő bolygókat találjon. Alig múlt tíz éve, hogy felfedezték az első, az 51 Pegasi nevű csillag körül található exobolygót. Az 1995-ös felfedezés óta több mint 200 Naprendszeren kívüli bolygót ismerünk, de a földi megfigyelési technikák korlátai miatt jellemzően csak a nagy tömegű, anyacsillagukhoz igen közel levő bolygókat tudjuk egyelőre megtalálni.
A COROT a CNES francia űrügynökség programja, amelyben más országok mellett az ESA is részt vállalt. (Fantáziakép: CNES/D.Ducros)
Az új űrtávcső két és fél évig fog működni. Mérési elve, hogy a csillagok előtt átvonuló bolygók által okozott apró fényesség-változásokat észleli.
A COROT-tól remélt számos új exobolygó többsége szintén „forró Jupiter” típusú lesz (vagis a csillagok körül rövid periódussal keringő gázóriás), de minden bizonnyal akadnak majd közöttük sokkal kisebbek is. A mérés módszeréből következően olyan bolygók megtalálására lesz esély, amelyek keringési periódusa 50 nap vagy rövidebb. (Vagyis a Merkúr pályájával összehasonlítva, még annál is közelebb vannak saját „Napukhoz”).
A COROT teleszkópjának 30 cm-es főtükre gyártás közben. (Kép: Sagem)
A COROT (Convection, Rotation and Planetary Transits) programot Franciaország kezdeményezte. Műszerépítéssel rész vesz benne még Ausztria, Spanyolország, Németország, Belgium és Brazília. Az ESA a két fedélzeti adatfeldolgozó egységet és a távcső optikai rendszerét készítette. A tudományos programban mások mellett Magyarország is részt vállal: az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézetének munkatársai a kutatások másik fő irányában, a csillagok rezgéseinek vizsgálatában érdekeltek.
Az űrtávcső látómezejét megosztja az exobolygók keresése és a változócsillagok megfigyelése között. A 630 kg starttömegű COROT indítására Bajkonurból, Szojuz-Fregat hordozórakétával kerül sor. A tervezett időpont 2006. december 22. A 896 km magas poláris körpályára álló hold alkalmas lesz arra, hogy a pályasíkjára merőleges irányban kijelölt öt égboltterületet felváltva 150 illetve 20 napos szakaszokban megszakítás nélkül figyelje, megszabadulva a légkör, valamint a nappal és az éjszaka váltakozásának zavaró hatásától.
Kapcsolódó linkek:
Az asztroszeizmológia célja a csillagok belső szerkezetének feltérképezése, a bennük létrejövő rezgések látható jeleinek megfigyelése alapján. A csillagok belsejében kialakuló instabilitások hullámokként haladnak tovább és érik el a felszínt, a fotoszférát. Itt fényesebb és sötétebb (magasabb és alacsonyabb hőmérsékletű) területeket alakítanak ki, melyek elrendeződése rendkívül változatos lehet. Mindez a csillagok összfényességének változásában is megnyilvánul. A módszer a legközelebbi csillag, a Nap esetében jól működik. A részletes vizsgálatokra mintegy 50 csillagot jelöltek ki. A magyar asztroszeizmológiai csoport (nevük angol rövidítése HAG) részt vett a célpontul szóba jöhető csillagok előzetes kiválasztásában, megfigyelésében. (Munkájuk részleteiről a lent megadott honlapon olvashatunk.)
A COROT honlapja
Magyar Asztroszeizmológia Csoport
Ma reggel a terveknek megfelelően becsapódott a Hold felszínébe az ESA szondája.
