Az új európai infravörös űrteleszkóp június 14-én elkészítette első felvételeit. Az eredmény több mint kielégítő.
Az izgalommal várt tesztre kijelölt célpont egy spirálgalaxis, a Vadászebek csillagképben látszó Örvény-köd (M51) volt. Ez a viszonylag közeli, csupán 35 millió fényévnyire levő galaxis gyakran szerepel látványos csillagászati felvételeken.
Három különböző távoli infravörös hullámhosszon készített felvétel hamis színezésű kombinációja az M51-ről (vörös: 160 μm, zöld: 100 μm és kék: 70 μm). A Herschel-űrtávcső PACS műszerének adataiból összeállított képen a „felülről” látható spirálgalaxisban levő csillagközi gázt és port fényes foltok jelzik. A csillagközi anyag a galaxisban most is zajló csillagkeletkezéshez biztosít nyersanyagot, jól kirajzolja a spirálkarok szerkezetét. A kék színű régiók a fiatal csillagok által fűtött porfelhőket mutatnak. Az alacsonyabb hőmérsékletű por színe vöröses. (Kép: ESA / PACS Consortium)
A Herschel a legnagyobb infravörös űrtávcső, amely valaha repült. A nagy tükörméret (3,5 m-es átmérő) előnye a képek felbontásában is jelentkezik. A Spitzer-űrtávcső MIPS műszerének legjobb felvételével összehasonlítva a Herschel képén finomabb részletek is megkülönböztethetők.
A Spitzer (balra) és a Hershel (jobbra) képe az Örvény-ködről, 160 μm hullámhosszon. (Képek: NASA / JPL-Caltech / SINGS és ESA / PACS Consortium)
A legfelső Herschel-képhez használt három különálló felvétel. A szögfelbontás a jobb oldali képen a legfinomabb, hiszen ott a legkisebb a hullámhossz.
A Herschel PACS (Photoconductor Array Camera and Spectrometer) detektorának fejlesztésében és kalibrálásában az MTA budapesti Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézetének munkatársai is részt vettek ill. vesznek.
A végső pozíciója, a Nap-Föld rendszer külső Lagrange-pontjának környezete felé tartó Herschel június 14-én, épp egy hónappal a start után nyitotta ki védőburkolatát. Ezzel „kinyílt a szeme” és lehetővé vált az első próbaészlelések elvégzése. A fedélzeti berendezések tesztje természetesen még javában folyik. A rendszeres tudományos megfigyelések beindulása ősz végére várható.
A légmentesen záró burkolat az űrteleszkóp hűtőrendszerének és a fókuszsíkban elhelyezett detektoroknak a védelmét szolgálta a földi előkészítés, a start és az űrbeli utazás első szakasza alatt. Június 14-én az űreszköz már 1,425 millió km-re volt a Földtől.
A Herschel szuperfolyékony héliumot tartalmazó hűtőtartálya. Az érzékeny infravörös mérésekhez az űrtávcső saját hősugárzásának zavaró hatását a lehető legkisebbre kell csökkenteni. Ezért a detektorokat 0,3 K-re (-273°C) hűtik. Ezt a rendkívül alacsony hőmérsékletet -271°C-os szuperfolyékony hélium hűtőközeggel, valamint plusz rásegítéssel érik el. A hélium folyamatosan forr és párolog. A gáz csöveken keresztül lassan elhagyja a tartályt, miközben a rendszer különböző komponenseinek hűtését végzi, s egyre nagyobb hőmérsékletű lesz. Végül a hélium a világűrbe távozik. A Herschel hasznos élettartamát a hélium hűtőközeg korlátozott mennyisége határozza meg. (Fantáziakép: ESA / AOES Medialab) Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Elindult a Herschel és a Planck
Herschel és Planck: start május elején
Hazamobilozott a Herschel
Lenyűgöző felvételek a HST szülinapjára
Születésnapi ajándék az ünnepelttől
A Herschel-űrtávcső első felvételei (ESA)
Kinyílt a Herschel védőburkolata (ESA)
Útjára indult az Európai Űrügynökség (ESA) két új űrtávcsöve.
