Az ESA 2017-ben indítandó Cheops műholdjával ismert exobolygókkal rendelkező, közeli csillagokat vizsgálnak majd, az eddiginél tüzetesebben.
Az Európai Űrügynökség (ESA) illetékesei az új, kis méretű tudományos műholdra vonatkozó döntésüket pénteken jelentették be. Az űreszköz neve Cheops (CHaracterising ExOPlanets Satellite, vagyis exobolygó-vizsgáló műhold), tervezett napszinkron pályája 800 km-rel húzódik majd a Föld felszíne fölött. Olyan közeli, fényes csillagokat figyel majd, amelyek körül már ismerünk bolygókat, s célja újabb bolygókísérők felfedezése lesz, le egészen a Földével összevethető méretűekig. A Cheops a jól ismert tranzit módszert alkalmazza majd, vagyis a bolygóknak a csillaguk előtti periodikus átvonulásakor okozott apró fényességcsökkenést detektálja. (Ilyen elven működik a francia CoRoT és az amerikai Kepler-űrtávcső is.)
A 2017-ben indítandó, svájci vezetéssel készülő európai Cheops űrtávcső. Megfigyelési idejének egy részére pályázhatnak is a világ csillagászai. (Fantáziakép: Berni Egyetem)
A pontos mérésektől azt remélik, hogy többet tudhatnak meg az exobolygók tulajdonságairól, összetételéről, kialakulásukról, a bolygórendszerek fejlődéséről. A Cheops működési élettartamát három és fél évesre tervezik. Ha minden jól megy, megfigyelései kiegészítik majd az akkoriban már működő (vagy majdnem működő) új, nagy földi és űrtávcsövek programját. A Cheops például jó megfigyelési célpontokat „szállíthat” az exobolygók légköri összetételének mérésére is alkalmas James Webb-űrtávcsőnek (JWST), vagy a Chilében felépítendő E-ELT (European Extremely Large Telescope) óriástávcsőnek.
A nyertes pályázót nem kevesebb mint 26 versengő javaslat közül választották ki megvalósításra. Ezek az ESA márciusban közzétett felhívására érkeztek be. Az űrügynökség tudományos programjában új kategóriát jelentő, kis költségvetésű, viszonylag gyorsan megvalósuló, egy-egy jól meghatározott kutatási célra készülő műholdak iránt a jelek szerint nagy az érdeklődés. Így remélhető, hogy nem a Cheops lesz az utolsó a sorban.
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Exobolygókra és változócsillagokra vadászva
Úton a Kepler-űrtávcső
JWST: még drágább lesz!
A Cheops kiválasztásáról (ESA)
Lassan 26 éve, hogy az SN 1987A jelű szupernóva felrobbant a Nagy Magellán-felhőben. Maradványában az ESA Integral műholdjával most először detektálták közvetlenül a titán radioaktív bomlásának jeleit.
