Az európai asztrometriai szondát egy műszaki probléma miatt november helyett valószínűleg csak december végén állíthatják majd pályára.
A ludas két olyan időjeladó, amelyeknek a mérési adatok Földre való sugárzásában lesz szerepe. Ezek a berendezések azért keveredtek gyanúba, mert egy már működő műhold fedélzetén gond támadt velük. Bár a szóban forgó műholdat az Európai Űrügynökség (ESA) nem nevezte meg, úgy tudni, hogy az ugyancsak a Thales Alenia Space cég által gyártott kereskedelmi távközlési holdakról, a brit O3b Networks űreszközeiről lehet szó. Ezekből idén júniusban egyszerre négy indult Kourouból egy Szojuz hordozórakétával, de a következő „adag” szeptemberi startját el kellett napolni, feltehetően pont emiatt a probléma miatt. Most a már Francia Guyanában, a Kourou űrkozpontban a startra előkíészített Gaiából is kiszerelik a szóban forgó transzpondereket, és javításra visszaküldik a gyártóhoz Olaszországba.
A startot megelőző utolsó nagy tesztek egyike, a Gaia napvédő ernyőjének kinyitása Kourouban, október 10-én. Az űreszköz tudományos célja galaxisunk mintegy egymilliárd csillagának (a Tejútrendszer összes csillaga kb. 1%-ának) felmérése, pontos égi helyzetüknek, elmozdulásuknak, távolságuknak, fényességüknek, színüknek a megmérése. Emellett távoli galaxisokról és kvazárokról, valamint a Naprendszer kis égitestjeiről is gyűjt majd adatokat. (Kép: ESA /M. Pedoussaut)
A késés azzal jár, hogy az űrcsillagászati szonda elszalasztja a november 17. és december 5. között kínálkozó indítási ablakát. Mivel a Földtől kb. másfél milló km-re, az árnyékos félteke fölé, a Nap-Föld rendszer külső Lagrange-pontjához (L2) küldik, csak bizonyos időszakokban oldható meg a start. A következő lehetőség egy hónappal később adódik. A Gaia az eredeti tervek szerint november 20-án indult volna az európai kezelésű dél-amerikai starthelyről, egy orosz Szojuz rakétával.
Az Arianespace cég következő indítása Kourouból egy Ariane-5 rakétával történik, december 13-án. (Akkor két geostacionárius távközlési holdat állítanak pályára, az ASTRA-5B-t és az Amazonas-4A-t.) Bár az Ariane-5 és a Szojuz startok természetesen nem ugyanazt az indítóállást használják, a kouroui személyzetnek időbe – pontosabban két hétbe – telik az egyéb kiszolgáló rendszerek átállítása. Így tehát emiatt még elindulhat a Gaia ebben az évben – feltéve, ha a műszaki problémán sikerül úrrá lenni.
Az O3b Network műholdkonstellációját építő kövekező négyes startja szeptemberben, még a Gaia előtt lett volna, de már csak utána hajtják végre. Az európai együttműködésben használt orosz Szojuz rakétáknak pedig 2014-re már eddig is zsúfolt volt a menetrendje. Az O3b Network négy holdjának jövőre áthúzódó startja után tavassz pályára kell állítani az ESA Sentinel-1A radaros távérzékelő holdját, majd az európai Galileo navigációs műholdrendszer legújabb két tagját. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Szojuz rakéták a világ két végéről
Szojuz Kourouban: kulcsátadás
Startra kész az első „európai” Szojuz
Már Dél-Amerikában a Gaia
A Gaia első „szárnybontása”
Elkészült a Gaia milliárd pixeles „szeme”
A Gaia űrobszervatórium a megvalósulás útjára lépett
Gaia: egy lépéssel közelebb az égbolt feltérképezéséhez
MEGFEJTÉS: Lagrange-pontok
Csak decemberben indulhat a Gaia (Spaceflight Now)
A kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás vizsgálatára készült európai űrszonda közel négy és fél évnyi működés után elért aktív pályafutásának a legvégére.
