Kritikus pályamódosító manőveren van sikeresen túl a decemberben indult európai űrtávcső.
Az Európai Űrügynökség (ESA) milliárdnyi csillag pontos felmérésére készült Gaia szondája december 19-én hagyta el a Földet. Egy nappal később az első fontos manőverrel elindult a Nappal ellenkező irányba, egy különleges hely, a Nap–Föld rendszer L2 jelű Lagrange-féle librációs pontja irányába. Ez a Földtől mintegy másfél millió km-es távolságban van, ahol az űreszköz – ha csak a két nagyobb test tömegvonzó hatását vesszük figyelembe – a Naphoz és a Földhöz képest is nyugalomban maradhat. Egészen pontosan nem az L2 pontba, hanem körülötte egy ún. Lissajous-pályára állt az űrszonda, ahol mintegy 180 nap alatt tesz meg egy keringést egy 263 000 km × 707 000 km × 370 000 km-es térrészben.
Az L2 pontban az egyensúlyi helyzet amúgy is instabil: más égitestek gravitációs vagy a napszél és a sugárnyomás nem gravitációs eredetű perturbációi hatására eltávolodna onnan az űreszköz. Ezért rendszeres apró pályakorrekciókra van szükség az itt maradás érdekében.
A Gaia útja az indítástól az L2 pont környezetéig. (Film: ESA)
Az L2 pont körüli pályára állítás – az impulzus nagyságának, irányának és időtartamának a kiszámítása, az űreszköz megfelelő térbeli helyzetének a megválasztása – meglehetősen összetett manőver. A hajtóműveket január 8-án kapcsolták be, és a jövő héten még egy kisebb igazításra is szükség lesz majd. A tudományos mérések megkezdése előtt még ki kell próbálni a Gaia fedélzeti rendszereit és kalibrálni a műszereit, ami még vagy négy hónapot vesz majd igénybe. Onnantól kezdődik az 5 évesre tervezett működési élettartam.
Kapcsolódó cikkek:
Elindult a Gaia
Kapcsolódó linkek:
Elérte majdani működési helyét a Gaia (ESA)