Az ESA szakemberei részletes tervet dolgoztak ki, hogy lehet a 17 éve működő röntgentávcső üzemanyagával úgy gazdálkodni, hogy a berendezés még évekig működhessen.
A tervet 2017-ben szándékoznak végrehajtani.
A Föld körül keringő XMM-Newton. (Fantáziakép: ESA / D. Ducros)
Az 1999. december 10-én pályára állított XMM-Newton az Európai Űrügynökség (ESA) röntgentávcsöve, amellyel a Világegyetem legnagyobb energiájú jelenségeit tanulmányozzák, az erős röntgensugárzást kibocsátó objektumokat, köztük a szupernóvarobbanások maradványait és a fekete lyukakat körülvevő anyagot. Ehhez a műhold három távcsövet visz magával, mindegyikben 58 egymásba ágyazott tükörrel. Ezek a tükrök egy 7 méter hosszú tubus egyik végén helyezkednek el, a tubus másik végén találhatók a tudományos műszerek.
Az XMM-Newton indítás előtti tesztelése, még 1999-ben, az ESTEC nagy szimulátorában. (Kép: ESA)
Az XMM-Newton az ESA legrégebben működő és legtermékenyebb keringő obszervatóriuma, amely immár 17 éve működik. A távcső 3800 kg tömegű, és 10 méter hosszú, így ez az Európában valaha épített legnagyobb tudományos műhold. Elnyúlt ellipszis alakú pályán kering a Föld körül, 5600 km és 113 000 km közötti magasságban. Eredetileg tíz évre tervezték a működési idejét, azonban még most, közel két évtized elteltével is kifogástalan állapotban van.
Az XMM-Newton eredeti nagyságú makettje a tolouse-i Cité de l’espace-ban. (Kép: Wikipedia)
Méréseinek köszönhetően eddig már nem kevesebb mint 4775 tudományos közlemény látott napvilágot, közülük 358 az elmúlt évben, igazolva a küldetés tudományos sikerét.
A távcső pontos pályán tartásához általában naponta egyszer be kell indítani a hajtóműveit, bár a repülésirányítók már kitanulták, hogy lehet a szükséges manővereket a legkevesebb üzemanyag felhasználásával elvégezni. A hajtóanyagot négy tartályban tárolják, amelyek közül a legnagyobb hamarosan kiürül. A többi tartályban lévő üzemanyagot azonban nem lehet közvetlenül felhasználni, azt előbb át kell tölteni a nagy tartályba. Ezzel még egy újabb évtizedre elegendő üzemanyaghoz juthatnak.
A műveletet öt napon át szimulálták az ESA fő irányítóközpontjában. Eddig még ilyen művelet soha nem történt egy Föld körül keringő űreszközben, és az XMM-Newton tartályait sem úgy tervezték, hogy az üzemanyag áttölthető legyen egyikből a másikba. Most elemzik a szimuláció eredményeit, hogy 2017-ben végre tudják hajtani a kritikus műveletet, amelynek eredményeképpen a távcső legalább 2023-ig megbízhatóan működhet. A 2023 utáni évekre is van már tervük a takarékos működtetésre, hogy a távcsövet minél hosszabb ideig használható állapotban tartsák.
A két szelfit az XMM-Newton kis felbontású ellenőrző kameráival készítették, amelyeket eredetileg a napelemtáblák kinyílásának ellenőrzésére használták, 2003 óta viszont ki voltak kapcsolva. A két felvételt 2016. szeptember 14-én készítették, amikor az űrtávcső 3070. keringését végezte a Föld körül, és éppen nagyjából 50 000 km magasságban járt. A bal oldali képen az XMM egyik napelemtáblája látszik (balra), mellette a szervizmodul sötét, többrétegű hőszigetelő burkolata, mögötte a világos árnyékolóval, valamint a hajtóműveket takaró, sötét, dobozszerű szerkezettel. A jobb oldali képen az S-sávú antenna háromlábú tartója (balra), a 2A/2B fúvóka-pár középen) és a távcső másik napelemtáblája (jobbra) látható. (Kép: ESA)
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Röntgenpulzár az Androméda-ködben
Futó pillantások a röntgenégboltra
Röntgen-exobolygó
Feketelyuk-sereg az Andromédában
Csillag és fekete lyuk őrült körforgása
Pulzár, ki- és bekapcsolva
Még hosszú évek az XMM-Newtonnal
Az ESA büszke az XMM-Newtonra
Régi műholddal új trükkök (ESA)
Az XMM-Newtonról (ESA)
Az XMM-Newton tudományos eredményei
Két évvel ezelőtt kezdte öt évesre tervezett égboltfelmérését az európai űrszonda. Az első katalógus hamarosan elérhető lesz a csillagászok számára.
