A Theseus, a Spica és az EnVision a három jelölt, amelyek közül 2021-ben kiválasztják az ESA Cosmic Vision programja következő küldetését a közepes méretkategóriában.
Az Európai Űrügynökség (ESA) következő, a Cosmic Vision sorozatban ötödik M-kategóriájú (M5) tudományos küldetésének pályázatára a szakmai közösségek 25 javaslatot nyújtottak be. Ezek közül most hármat választottak ki, amelyekről részletes megvalósíthatósági tanulmány készül, majd annak alapján 2021-ben választják ki a ténylegesen megvalósításra kerülő küldetést. Bármelyik is legyen a nyertes, a startot 2032-re tervezik. A Cosmic Vision program eddig elfogadott, és már készülő négy küldetése a Solar Orbiter, az Euclid, a Plato és az Ariel, amelyek a jövő évtizedben indulhatnak.
Ennek a sornak a következő tagja lesz a 2021-ben kihirdetendő győztes. A most állva maradt javaslatok a következők:
Mikor kezdődött a Világegyetem és miből áll?
Fantáziarajz a kozmikus nagyenergiájú elektromágneses sugárzás egyik forrásáról, egy gamma-villanásról. (Kép: ESA, illusztráció: ESA / ECF)
Ezen kívül a Theseus követő észleléseket végezhet abban az esetben, ha a gravitációs hullámokat észlelő obszervatóriumok jelet detektálnak, ezzel meghatározza a más detektorokkal észlelt sugárzás forrásának helyét.
Hogyan keletkeztek az első csillagok és galaxisok?
Az ESA Herschel-obszervatóriumának felvétele a W3/W4/W5 komplex molekulafelhőkben kavargó gázról. A Cassiopeia csillagképben látszó, 6000 fényév távolságban lévő objektum a Tejútrendszer egyik legjelentősebb csillagkeletkezési helye. (Kép: ESA / Herschel / NASA / JPL-Caltech; R. Hurt (JPL-Caltech), CC BY-SA 3.0 IGO)
Miért volt jelentősen eltérő a Föld és a Vénusz fejlődése?
A Naprendszer négy Föld típusú bolygója a Mariner–10, az Apollo–17 és a Viking küldetések felvételein. (Kép: ESA)
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
A Theseus újszerű küldetés, amely a teljes égbolton keresné a nagy energiájú, tranziens jelenségeket, különös tekintettel a Világegyetem történetének első egymilliárd évében bekövetkezett gamma-villanásokra, amelyek vizsgálata segít tisztázni az első csillagok életciklusát. A gamma-villanások forrása feltételezések szerint szupernóva-robbanás lehet, az ilyenek észlelése esetén a Theseus valós időben megállapítja a nagy energiájú esemény pontos helyét, és riasztást küld a földi távcsövek számára, hogy más hullámhosszakon is észlelni lehessen az objektumot.
A galaxisok, a csillagok, a bolygók és maga az élet eredetének és fejlődésének tisztázása a csillagászat alapvető célja. Ezeket a kérdéseket vizsgálná a Spica nagy érzékenységű, infravörös távcső. Azért az infravörös tartományban, mert ott belelátunk a csillagszületési helyek általában porfelhőkkel körülvett környezetébe. A Spica európai–japán közös projekt lenne, amelynek teljesítőképessége felülmúlja a korábbi nagy űrtávcsövekét, a NASA Spitzer és az ESA Herschel obszervatóriumáét. Emellett jól kiegészítené az Atacama-sivatagban működő szubmilliméteres ALMA rendszer és a Webb-űrtávcső észleléseit.
A Vénuszt gyakran nevezik a Föld pokollá vált ikertestvérének. A két bolygó mérete és távolsága a Naptól hasonló, fejlődésük mégis alapvetően különböző volt, mert a Vénuszon katasztrofális mértékben megszaladt az üvegházhatás, a bolygót pedig jelenleg vastag, mérgező légkör burkolja. Az EnVision az ESA korábbi, kiemelkedően sikeres Venus Express küldetésének a folytatása lenne, amely elsősorban a bolygó légkörét kutatná. A tervek szerint a NASA is részt venne a programban. A küldetés célja a Vénusz geológiai aktivitása jelen állapotának és természetének tisztázása, valamint ennek kapcsolata a légkörrel, ezáltal a két bolygó eltérő fejlődési útjának pontosabb megértése. Az űrszonda radarral részletesen feltérképezné a Vénusz felszínét, a térkép részletgazdagsága meghaladná azét, amelyet a NASA Magellan űrszondája az 1990-es években készített, így mélyebb betekintést nyújthatna a bolygó felszínének geológiai fejlődésébe.
ARIEL 2028-ban
Jelentősen késik az Euclid
Az ESA tervezett tudományos űreszközei
Nyert a PLATO
Fényes és sötét: európai űrcsillagászat 2020 körül
Három jelölt közül választják ki az ESA 2032-ben indítandó tudományos űreszközét (ESA)
Az ESA Cosmic Vision programja
Döntés született az Európai Űrügynökség (ESA) Cosmic Vision programjának negyedik közepes kategóriájú űreszközéről.
