Eldőlt, hogy az ESA exobolygók kutatására készülő űrtávcsövét az új európai hordozórakéta állíthatja majd pályára 2026 végén.
Erről állapodott meg nemrég az Európai Űrügynökség (ESA) tudományos igazgatója, Carole Mundell, az ESA űrszállítási igazgatója, Toni Tolker-Nielsen, valamint az Arianespace vállalat kereskedelmi igazgatója, Steven Rutgers.
A startszerződést Brüsszelben, a 17. európai űrkonferencia alkalmával írták alá. Balról jobbra: Tolker-Nielsen, Mundell és Rutgers. (Kép: ESA / M. Polo)
A PLATO (PLAnetary Transits and Oscillations of stars) űrszonda programjának elfogadásáról épp 11 évvel ezelőtt, 2014 februárjában írtunk. Az űrtávcsövet a Nap–Föld rendszer külső (L2) Lagrange-pontjának térségébe, vagyis a Földtől mintegy másfél millió km-re, a Nap irányával átellenes oldalra küldik majd. A jól bevált tranzit módszert használva keresi majd a távoli csillagok körül keringő exobolygókat. Ezzel a tőlünk nézve épp a csillaguk előtt elvonuló, azok fényét így periodikusan kitakaró bolygókat lehet felfedezni és vizsgálni. Emellett a pontos fényességméréseknek a csillagok fényváltozásainak elemzésében, így fizikai tulajdonságaik jobb megismerésében is fontos szerepe lesz.
Az ESA nagy tudományos küldetéseinek zömét régebben is Ariane rakétákkal indították, csakhogy a korábban használt Ariane-5 típust már kivonták a forgalomból. Az Ariane-6 tavaly júliusban mutatkozott be, második repülését nemsoká, február végére tervezik a CSO-3 francia katonai felderítő műholddal. Ha minden jól megy, a következő időszakban sűrűsödnek majd az Ariane-6 indítási alkalmai.
A PLATO építését az OHB vállalat által vezetett európai űripari konzorciumra bízta az ESA. A tudományos programban számos más ESA-tagállam mellett Magyarország kutatói is részt vesznek, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont budapesti Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének, valamint az Eötvös Loránd Tudományegyetem szombathelyi Gothard Asztrofizikai Obszervatóriumának munkatársai révén. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
A 26 darab 20 cm-es kamerával felszerelt PLATO ambiciózus célja, hogy az átvonulások alapján potenciálisan lakható kőzetbolygókat fedezzen fel a Napunkhoz hasonló csillagok körül, és több ezer exobolygót vizsgáljon meg részletesen, a Földhöz hasonlókra összpontosítva. (A csillagok körül lakhatósági zónának nevezik azt a tartományt, ahol a bolygó csillagától való távolsága révén épp olyan körülmények uralkodnak, hogy folyékony halmazállapotú víz létezhessen a felszínen. Természetesen a lakhatósági zónában való keringés nem jelenti feltétlenül azt, hogy az adott bolygón valóban van folyékony víz, pláne nem azt, hogy élet is.) A PLATO által vizsgált csillagok száma meghaladja majd a 200 ezret. Az űrszonda a tervek szerint 2026 végén indul majd egy Ariane-6 rakétával – pontosabban annak a két oldalsó segédrakétával felszerelt Ariane-62 jelű változatával – a Francia Guyanában található Kourou űrközpontból. Ez lesz az ESA az első tudományos küldetése, amelyet az új Ariane-6 rakétával bocsátanak fel, és egyben az első űreszköz, amelyet a sokoldalú hordozórakéta az L2 Lagrange-pont felé indít el.
Nyert a PLATO
Az ESA újabb tudományos programjai
Élen a magyar űrcsillagászat
Az Ariane-6 bemutatkozása
Mi várható 2025-ben? (2. rész)
A PLATO startszerződésének aláírása (ESA)
Tudnivalók a PLATO-ról (ESA)
PLATO konzorcium honlap
Sorozatunkban az ESA és az európai országok űrtevékenységének olyan híreivel jelentkezünk, melyek önálló cikkhez rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.
