A Nap, indiai „űrszemmel”

Megérkeztek a végső állomáshelye felé tartó indiai űrszonda első képei a Napról.

Az Indiai Űrkutatási Szervezet (IRSO) Aditja-L1 (Aditya-L1) napkutató űrszondája szeptember 2-án indult útnak. Működési helye a Nap–Föld rendszer belső Lagrange-pontjának (L₁) környezete lesz, ahová még mintegy egy hónapon át tart az útja. Az L₁ pont, ahol a két égitest tömegvonzó ereje kiegyenlíti egymást, a Napot és a Földet összekötő egyenes mentén, a Földtől a Nap irányában kb. másfél millió km-re helyezkedik el. Innen folyamatosan meg lehet figyelni központi csillagunkat, miközben minimális üzemanyag-felhasználást igényel a kedvező pozíció tartása.

A Föld körüli pályáktól már elszakadt indiai napszonda műszereinek beüzemelését folyamatosan végzik. A múlt héten nyilvánosságra hozták a SUIT (Solar Ultraviolet Imaging Telescope) nevű, az ultraibolya tartományban működő berendezésének első képeit a napkorongról. Az alábbiakban a 11 különböző színszűrővel december 6-án készített felvételek közül kettőt mutatunk be, a többi is megtekinthető az ISRO honlapján.

A Nap az egyszeresen ionizált magnézium h színképvonalának 280 nm-es hullámhosszán, az indiai Aditja-L1 szonda SUIT műszerével fényképezve. Feliratok jelölik a nyugodt kromoszférát (Qiet Sun), egy napfolt helyét (Sunspot) és forró kromoszférikus fáklyákat (Plage). (Kép: ISRO)

A Nap fotoszférája 276 nm-en. (Kép: ISRO)

A kutatók november 20-án kapcsolták be a fedélzeti műszert, hogy megkezdjék vele a munkát. Az Aditja-L1 összesen hét fedélzeti tudományos műszert visz magával. Nem a SUIT volt az első, amellyel már végeztek próbaméréseket. Nem sokkal korábban például az ASPEX (Aditya Solar wind Particle Experiment) részecskedetektor működéséről érkezett jó hír. Ez a napszél részecskéinek összetételét méri majd.

Kapcsolódó cikkek:
Indiai űreszköz a Nap kutatására

Kapcsolódó linkek:
Az indiai napszonda első képei (Space.com)