A jelölt űrhajósként négyszer járt a Föld körül, kétszer űrrepülőgép parancsnokaként. Szakmai körökben személyét kitűnő választásnak tartják.
Tizenkilenc évvel azután, hogy segített pályára állítani a Hubble-űrtávcsövet, Boldent most új nagy feladat várja: Obama elnök az amerikai űrügynökség vezetőjének jelölte. Az időzítés talán nem is véletlen. A jelölt aznap, kedden találkozott az elnökkel, amikor az Atlantis mostani űrhajósai a javítások után épp ismét pályára helyezték az űrtávcsövet.
Barack Obama amerikai elnök (balra) hét eleji megbeszélése Charles Boldennel (jobbra) a Fehér Házban. (Kép: P. Souza)
„Az elnök nem választhatott volna jobb jelöltet” – mondat a NASA előző vezetője, a Bush-korszak kinevezettje, a posztjáról négy hónapja távozott Michael Griffin.
Bolden volt az űrtörténelemben a harmadik afroamerikai űrhajós. Nehéz időkben veszi át a NASA vezetését. A tervek szerint 2010 végére ki kellene vonni az űrrepülőgépeket a forgalomból. Az új amerikai űrhajó és hordozórakéta (Orion és Ares-1) fejlesztése ugyanakkor még évekig eltart. Az egész Constellation programot jelenleg egy független bizottság vizsgálja, amelyet Norman Augustine, a Lockheed Martin űripari vállalat korábbi vezérigazgatója vezet. Jelentésük nyár végére várható, s pillanatnyilag nem lehet tudni, hogy inkább több pénzügyi támogatást javasolnak a fejlesztések felgyorsítása érdekében, vagy épp teljesen új irányt kell szabni az amerikai emberes űrrepülésnek. A legvalószínűbbnek tartott forgatókönyv szerint a Hold elérésére alkalmas Ares-5 rakéta megalkotása húzódhat el, ha takarékoskodni kell a forrásokkal. Így a Holdra való visszatérés 2020-as céldátuma eltolódhat.
Bolden jelölését az űrügynökségen belül állítólag örömmel fogadták, hiszen jó vezetőnek tartják. Tudja, mi az az űrrepülés, de jó kapcsolatai vannak Washingtonban is.
Charles F. Bolden 1946-ban született, mérnöki végzettséggel rendelkezik. Repülősként az amerikai tengerészgyalogság (U.S. Marine Corps) állományában szolgált. 1973-ban több mint száz bevetésben vett részt Vietnamban. NASA űrhajósnak 1980-ban választották. Bolden először 1986 januárjában repült a Columbia fedélzetén. (Egyik társa a jelenleg floridai demokratikus szenátor, Bill Nelson volt, aki most sokat lobbizott Bolden kinevezése érdekében.) Ez volt a Challenger katasztrófája előtti utolsó űrrepülőgépes indítás. A következő alkalommal, 1990-ben a Discovery pilótájaként vett részt a Hubble-űrtávcső pályára állításában. Következő két utazásán (Atlantis, 1992 és Discovery, 1994) parancsnokként dolgozott. Utolsó repülése arról nevezetes, hogy Szergej Krikaljov személyében akkor először utazott orosz űrhajós amerikai űrrepülőgépen. Az űrügynökséget 1994-ben hagyta el, visszatért a tengerészgyalogsághoz, ahonnan 2002-ben vonult nyugalomba, kétcsillagos tábornokként.
Lori Garver – aki korábban a NASA politikáért és tervezésért felelős helyettes vezetője is volt, és tanácsadóként aktívan részt vett Obama elnökválasztási kampányában – lehet Bolden általános helyettese. Mindkettőjük jelölését a felsőházi képviselőknek még meg kell szavazni. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Atlantis: leszállás vasárnap?
A NASA főnöke beadta lemondását
Viharos idők?
A NASA 2010-es költségvetése
Charles Bolden kinevezésének háttere (Spaceflight Now)