A NASA új „zászlóshajó-technológiákat” fejleszthet a következő öt évben, ha a 2011-től tervezett költségvetést elfogadja a kongresszus
2010. május 25-26-án, az USA-ban (Galveston, Texas) megrendezett kétnapos konferencián mutatták be a NASA vezető szakemberei azokat a részletesebb terveket, amelyeket az űrkutatási hivatal irányításával – többek között nemzetközi együttműködések keretében is – meg szeretnének valósítani.
Miközben folynak az Obama-program technikai-pénzügyi tervezetének kongresszusi meghallgatásai, az amerikai űrkutatás jövőjét és a programmódosításokat illetően már széleskörű vita kezd kibontakozni, pro és kontra. A Hold-program törlésének tervét nem mindenki veszi jónéven, a február elején bejelentett terveket illetően ezért lehetőséget kaptak a véleményük kifejtésére olyan, az amerikai űrprogram nagysikerű múltját képviselő, ugyanakkor az űrprogram jövőjét ma is szívükön viselő asztronauták, akik az első Hold-programok keretében a Holdon jártak. Érdekesség az, hogy épp a két első Holdra lépő, Armstrong és Aldrin ellentétes álláspontot képvisel. Miközben Armstrong élesen bírálja a Constellation program törlését, Aldrin az ellenkező véleményt képviseli, miszerint a Holdra visszatérni nem sok értelme van, és inkább közvetlenül a Mars bolygót érdemes célba venni. Valójában Aldrin volt Obama elnök egyik szakmai tanácsadója az elmúlt időszak során kialakított tervezet elkészítésében, és többek között az ő személyes tapasztalatai, és véleménye is érvényesül akkor, amikor a Hold újabb meglátogatásának tervét törölni akarják.
A SpaceX magánvállalat által június 4-én felbocsátott Falcon-9 hordozórakéta sikeresnek mondható első tesztrepülése is abba az irányba mozdíthatja el a költségvetési döntési folyamatokat, hogy a tervezett komplex módosításokat – esetleg néhány kompromisszumos megoldással a háttérben – alapvetően elfogadják. Elon Musk, a SpaceX tulajdonosa és vezetője a sikeres start után egy kérdésre adott nyilatkozatában úgy értékelte az Amerikában egyaránt nemzeti hősként tisztelt két első, Holdon járt űrhajós eltérő álláspontját, hogy a két űrhajós nem egészen azonos szakmai háttere miatt is eltérhet a véleményük.
Ezen kívül napjaink, és a következő két-három évtized űrhajózásának műszaki-technikai kihívásaira adott potenciális válaszok sem lehetnek teljesen azonosak a Hold-misszió során megvalósított fejlesztésekkel. Nagyon fontos szempont továbbá a nagyságrendileg kisebb költséggel megvalósítható meghajtások kifejlesztése, és az ezeken alapuló űrhajózás megteremtése.
A zászlóshajó-projektek egyike: a 2014-ben indítandó, új típusú meghajtást alkalmazó űreszköz megérkezik a Marshoz. (Fantáziakép: NASA)
A következő öt év költségvetéséről szóló meghallgatások során sokszor hiányolt részletesebb elképzeléseket is bemutatandó, a NASA stratégiai tervezésekért is felelős vezető szakemberei május 25-26-án workshop keretében ismertették azokat a pontosabb dátumokat tartalmazó elképzeléseket, amelyek többek között az űrállomás konkrét fejlesztési terveit, ill. a Mars robotos és emberes meghódítását célzó első lépéseket is tartalmazzák. Terveikben négy fontosabb, az új típusú meghajtások fejlesztését is célzó „zászlóshajó” szintű projekt megvalósítása is szerepel, az ezek sorsát meghatározó, napjainkban zajló döntési folyamatokat pedig egy új indulásként, új „startpontként” jelölik meg.
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Megyünk – nem megyünk – megyünk – nem megyünk…
Elindult az első Falcon-9 rakéta
A konferencia részletes háttéranyagai
Az Európai Űrügynökség (ESA) főigazgatója szerint érdemes volna megfontolni, hogy bevegyék a kínaiakat és a dél-koreaiakat is az űrállomást üzemben tartó nemzetközi együttműködésbe.
