Legalábbis az űreszközökre és alkatrészeikre nem vonatkoznak már olyan szigorú exportkorlátozások az Egyesült Államokban, mint eddig.
Barack Obama elnök január 3-án írta alá azt a tavaly decemberben elfogadott törvényt, amely lehetővé teszi, hogy a műholdas technológia – természetesen egyes kivételektől eltekintve – kikerüljön a fegyverzet és más katonai technológiák kategóriájából. Ezek exportjára ugyanis nemzetbiztonsági indokkal szigorú korlátozások vonatkoztak, ami igencsak hátrányos helyzetbe hozta az amerikai űripart a nemzetközi piacon. A fejleményt üdvözölték az amerikai műholdgyártó cégek, amelyek régóta lobbiztak a számukra kedvező változtatásért.
Elnöki hatáskörbe utalták annak az eldöntését, hogy milyen berendezések kerülnek át a Külügyminisztérium felügyelte fegyverzeti listáról a Kereskedelmi Minisztérium által ellenőrzött listára. Ez utóbbi egyszerűbbé teszi a kivitelt külföldi megrendelés és műszaki együttműködés esetén. A katonai jelentőségű technológiák felsorolásába (International Traffic in Arms Regulations, ITAR) még 1999-ben kerültek be a műholdas berendezések, miután egy kongresszusi vizsgálat úgy találta, hogy Kína amerikai műholdgyártók révén technológiai információhoz jutott.
Az enyhülés persze nem teljes. Azon a mostani törvény sem változtat, hogy tilos amerikai űreszközöknek vagy azok részegységeinek az indítása kínai, észak-koreai, iráni, esetlegesen kubai, szíriai vagy szudáni hordozórakétákkal. Az új szabályozás viszont megkönnyítheti az együttműködést és a technológia-átadást például európai, japán és orosz partnerekkel. A jövőben kevesebb lesz a papírmunka, gyorsabb az engedélyezés. Az 1999-es szigorítás kártékony hatását mutatja, hogy azóta az amerikai szereplők részesedése a műholdgyártás világpiacán a felére esett vissza. Az amerikai űripari vállalatokat összefogó szervezet becslése szerint 1999 és 2009 között 21 milliárd dolláros bevételtől estek el, ami évente 9 ezer munkahely elvesztését jelentette a szektorban. Mostanra értelmetlenné is vált egyes technológiák – például műholdas kommunikációs berendezések, vagy a nem csúcsminőséget képviselő műholdas távérzékelési eszközök – exportjának szigorú, automatikus, az amerikai űrszektor versenyképességét „önként” rontó korlátozása.
Az exportkorlátozások arra késztettek egyes nemzetközi űripari cégeket, hogy megrendelőiknek „ITAR-mentes” műholdakat kínáljanak. Ezek semmilyen amerikai eredetű alkatrészt nem tartalmaznak, így szabadon pályára állíthatók például kínai hordozórakétákkal. A műholdak megrendelőiknek ez még így is kifizetődő, mivel a kínai startok lényegesen olcsóbbak. Mivel a kínai–amerikai együttműködésre a mostani könnyítés nem vonatkozik, az ilyen a megkerülő megoldások is tovább fognak élni.
Kapcsolódó cikkek:
Műholdgyártók konkurenciaharca
Francia gyártású műhold indult Kínából
Chinasat-12
Kapcsolódó linkek:
Enyhül az amerikai űripari export korlátozása (Spaceflight Now)
Legalábbis a jelek erre mutatnak – megbízható információt az üzemeltetőktől valószínűleg sosem kapunk.
