Európa Ázsiának, közelebbről Magyarország Indiának és Japánnak adta át az elnöki tisztet a Tudományos és Technikai Albizottságban.
Pénteken, február 26-án véget ért az ENSZ Világűrbizottság Tudományos és Technikai Albizottsága idei ülésszaka. Az ülésszak kezdetén e sorok írója, aki az elmúlt két évben az Albizottság elnöke volt, átadta az elnöklést indiai és japán utódának. A mostani ülésszakot az indiai V. K. Dadhwal vezette.
Az ülésszakon a Világűrbizottság 83 tagországa közül 69-nek a képviselői vettek részt. Emellett megfigyelőként Angola, Ciprus, Dominika, Norvégia és Panama képviselői is jelen voltak az üléseken. Képviseltette magát továbbá három ENSZ szakmai szervezet (ICAO, ITU és WMO), valamint több kormányközi szervezet (például az ESA) és számos nem kormányzati (NGO), az űrtevékenységben érintett nemzetközi szervezet is (például a Nemzetközi Űrhajósszövetség és a Nemzetközi Asztronautikai Akadémia).
Az ülésszak napirendjén többek közt a távérzékelés, az űrszemét, a katasztrófahelyzetek kezelése, a műholdas navigáció, az űridőjárás és a földközeli égitestek (NEO) szerepeltek. Súlyponti kérdés volt az űrtevékenység hosszú távú fenntarthatósága, erre számos (a jelen állás szerint 29) ajánlást tartalmazó összeállítás készül, a munka még javában folyik.
Az ülésszak munkáját a különböző napirendekhez kapcsolódóan mintegy 50 technikai előadás egészítette ki. Az évek óta tartó gyakorlatnak megfelelően az OOSA honlapjáról az előadások vetített anyaga pdf formátumban letölthető. Néhány, érdekesebb információt tartalmazó előadást az elkövetkező hetekben részletesen is bemutatunk olvasóinknak. Jelentős magyar eredmény, hogy a sok évi szünet és a tavalyi egy után idén két magyar technikai előadásra is sor kerülhetett, amelyeket Zábori Balázs (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) és Lichtenberger János (ELTE Űrkutató Csoport) tartott. Természetesen az ő előadásaikat is külön cikkben ismertetjük, de az érdeklődők az OOSA honlapján akár meg is hallgathatják az előadásokat.
Zábori Balázs (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) szakmai előadást tart az ENSZ Világűrbizottság Tudományos és Technikai Albizottsága ülésén.
Lichtenberger János (ELTE Űrkutató Csoport) szakmai előadást tart az ENSZ Világűrbizottság Tudományos és Technikai Albizottsága ülésén.
Az új elnök megválasztása után elmondott elnöki leköszönő beszédemben a szokásos köszönetnyilvánításokon túlmenően kifejtettem a helytelenítő véleményemet arról, hogy egyes országok (nevezetesen az Egyesült Államok) nemzeti űrtörvénykezése szembe megy az ENSZ egyezmények, elsősorban az Alapelvszerződés (Outer Space Treaty) és a Hold-egyezmény szellemével. Elmondtam, hogy a Világűrbizottság számára kudarcot jelentő, visszás helyzet állna elő, ha a Hold-egyezményhez csatlakozó országok az egyezmény előírásainak megfelelően azon fáradoznának, hogy nemzetközi rezsimet hozzanak létre az égitesteken található ásványi kincsek egész emberiség javára történő hasznosítására, miközben az egyezményhez nem csatlakozó országok cégei saját zsebük javára hasznosítanák ezeket a nyersanyagokat. Az elmondottak szokatlanul nagy – pozitív – visszhangot váltottak ki több ország részéről is. Elsősorban Oroszország, Brazília és Kína fejezte ki egyetértését, előbbi kettő a felszólalásában is. Minderről – kicsit keményebben fogalmazva – egy korábbi cikkemből már értesülhettek az Űrvilág olvasói.
Niklas Hedman, az ENSZ Világűriroda konferenciaszervezési és jogi részlegének vezetője és Takao Doi japán űrhajós, az ENSZ űralkalmazási szakértője.
Leköszönő beszédemben a szokásos, általános köszönetnyilvánításokon túl külön is megköszöntem a Világűriroda két részlege vezetőjének, a svéd Niklas Hedmannak és az egykori japán űrhajós Takao Doinak az ülésszakon kívül nyújtott segítségüket. Itt arra utaltam, hogy tavaly nyáron, amikor a Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) soproni Űrtáborának résztvevőivel meglátogattuk a bécsi ENSZ Központot, akkor – a szokásos idegenvezetés kereteit messze meghaladva – az ottani űrhajózási kiállításon mindketten találkoztak a magyar táborozókkal, Takao Doi pedig a Nemzetközi Űrállomás makettje előtt mesélt űrrepülései élményeiről. Akkor még nem tudtuk, hogy ez nemcsak különleges, hanem utolsó lehetőség is volt, hiszen Takao Doi hamarosan nyugdíjba megy, és hazaköltözik Japánba.
Takao Doi a Nemzetközi Űrállomásról magyaráz az űrtáborozó diákoknak, szavait a mellette álló, erdélyi Czárán Lóránt, az OOSA munkatársa tolmácsolta.
Takao Doi kétszer járt a világűrben, ő hajtotta végre az első japán űrsétát és ő volt az első japán a Nemzetközi Űrállomáson.
Takao Doi és az Űrtábor résztvevőinek egyik csoportja.
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
ENSZ űr-albizottsági ülés
Interplanetáris kapzsiság
Az ENSZ Világűrbizottsága
A Tudományos és Technikai Albizottság 2016. évi ülésszaka
A nyitó ülésnap hangfelvétele