A kormányzat által benyújtott költségvetési tervezet értelmében a NASA 2018-ban is közel 20 milliárd dollárral gazdálkodhat. Szinte minden program folytatódik.
A költségvetést természetesen a Kongresszusnak el kell fogadnia, tehát a most nyilvánosságra került változat csak az a tervezet, amelyet a Fehér Ház a döntéshozók elé terjeszt. Lényeges változások azonban a korábbi évek tapasztalatai alapján nem várhatók, különösen nem a jelentéktelenül kis tételeknél. Továbbá figyelembe kell venni azt is, hogy a NASA-nak még nincs főigazgatója, akinek majd beleszólása lehet a költségvetés felhasználásába. Ennek ellenére a Space.com sajnálatos módon csatlakozva az amerikai sajtó Trump-ellenes vonalához, hosszú cikkben sirat el négy földmegfigyelő küldetést, és csak a cikk végén – mire az olvasó a felháborodástól már nem is lát – említi meg a 19,1 milliárd dollárt, illetve azon belül néhány főbb tételt.
Mi azonban állítsuk feje tetejéről a talpára az ügyet, és lássuk, mire elég és mire nem ez a 19,1 milliárd dollár. Először is, hol a NASA helye az USA költségvetésében? Nos, az alapköltségvetés fő összege (ahol nem említjük külön, ott mindig a 2018-as tervről van szó) 1065,4 milliárd dollár, vagyis valamivel több mint egybillió dollár, ez a tavalyi főösszeghez képest 0,3%-os csökkenést jelent. (Ez a csökkenés 2,7 milliárd dollár, ami szép summa, de a teljes összeghez képest nem túl jelentős.)
Megdöbbentő, de a teljes költségvetés valamivel több mint a fele, 574 milliárd dollár a Védelmi Minisztériumot illeti. A terv hangsúlyozza, hogy ez az USA történetében az egyik legmagasabb védelmi költségvetés, amelyet azonban nem háborúkra, hanem a hadsereg megerősítésére kívánnak fordítani. A védelmi kiadások az előző évhez képest 10%-kal (52,3 milliárddal) emelkednek, tehát korábban is közel járt az 50%-hoz a hadi kiadások aránya. (Itt jegyezzük meg, hogy ez a tétel tartalmazza a katonai űrprogramok költségét, ami a tervezetben nincs lebontva, de sok éves tapasztalat alapján a NASA-éhoz hasonló összeg szokott lenni, vagyis arányait tekintve kétszer nagyobb, mint a NASA részesedése a teljes költségvetésből. Mint mondani szoktuk, a világ űrköltségvetésének harmada a NASA, harmada az USA katonai űrprogramja, a harmadik harmad pedig az összes többi ország.) Ehhez képest az USA többi minisztériuma és állami szerve a „futottak még” kategóriába tartozik. A második legnagyobb tétel a veteránok ellátásával foglalkozó minisztérium 78,9 milliárd dollárja. A következő két legnagyobb költségvetéssel a 16,2%-os, illetve 13,5%-os csökkentés ellenére az egészségügy és az oktatás gazdálkodhat (65,1 illetve 59 milliárd).
A NASA a hat „jelentős ügynökség” és a nem nevesített több további ügynökség közül a legnagyobb. A kormányzati ügynökségek összesen 67 milliárddal gazdálkodhatnak, ebből messze a legjelentősebb tétel a NASA-é a maga 19,1 milliárd dollárjával. Ez azt jelenti, hogy a teljes állami költségvetés kis híján 2%-ával gazdálkodhat a NASA. (Ezt az arányt valószínűleg bármely más ország űrügynöksége örömmel elfogadná.) Tény, hogy a NASA költségvetése 2017-hez képest 0,8%-kal csökken, de ez elenyésző több tétel 20–30%-os visszavágásához képest, az összesítő táblázatban alig található néhány sor, ahol a költségvetés nő vagy a NASA-énál kevésbé csökken. (Matematikailag a dolog teljesen érthető, ha a költségvetés felét kitevő védelmi kiadásokat 10%-kal megnövelik, akkor az ehhez képest lényegesen kisebb tételeknél jelentős arányú csökkentésre van szükség.)
Lássuk ezek után, mit tartalmaz a költségvetés „NASA fejezete”. A tervezet hangsúlyozza, hogy megerősítik a NASA bolygókutató programját, amelyre 1,9 milliárdot fordítanak (a NASA teljes költségvetésének 10%-át), ami csaknem 400 millió dolláros növekedés az idei 1,519 milliárdhoz képest. Külön kiemeli a 2020-as Mars rovert és az Europa mellett többször elrepülő szonda (Europa Clipper) tervét, több milliárdos várható költsége miatt törlik viszont az Europára leszálló szondát. (Érdekes, de a Space.com sem az 1,9 milliárdos összeget, sem a közel 400 milliós emelést nem tartja fontosnak megemlíteni, csak azt, hogy törlik az Europa-landert.) Mint korábban megírtuk, az Europára leszálló szonda tervét a NASA előző főigazgatója, Charles Bolden sem támogatta.
Ugyancsak törlik a földközeli kisbolygót befogó és Föld vagy Hold körüli pályára vontató szonda tervét. Ezt még a Space.com is zokszó nélkül tudomásul veszi, bizonyára a szerző is úgy gondolja, hogy ezért biztosan nem kár. (Ha már törlésekről esik szó: megszüntetik a 115 milliós költségvetésű oktatási hivatalt is, mert más részlegekkel jelentős átfedésben dolgozott.) Folytatódik viszont a Space Launch System (SLS) óriásrakéta és az Orion űrhajó fejlesztése, amire 3,7 milliárdot biztosít a költségvetés.
Ami pedig a Space.com-nak a legjobban fáj: 102 millióval (vagyis a tavalyi 1,9 milliárdról 1,8 milliárdra) csökkentik a földtudományi költségvetést. (Csak halkan emlékeztetünk a Trump megválasztása utáni első reakciókra, melyek szerint az új elnök „az egész földmegfigyelési programot kivégzi”. Amihez képest 1,8 milliárd dollár sem kevés…) Mindenesetre a csökkenés a földtudományi program egészéhez képest is csak 5%, a NASA teljes költségvetéséhez viszonyítva pedig 0,5%. Ennek ellenére a törvénytervezet tételesen is felsorolja a megszüntetendő programokat (PACE, OCO–3, a már az L1 Lagrange-pontban működő DSCOVR földmegfigyelő műszerei és a CLARREO Pathfinder), továbbá csökkentik a földtudományi kutatási ösztöndíjakra fordítható összeget.
A NASA DSCOVR űrszondájának egyik műszere a Lagrange-pont 1,5 millió km-es távolságából figyeli a Föld napsütötte oldalát. (Kép: NASA)
A törvénytervezet ezeknek a programoknak a költségével már nem foglalkozik (az összegek nagyságrendje miatt), de a Space.com tudni véli, hogy a korábbi tervek szerint az CLARREO 27,9 millióba, az OCO–3 9,5 millióba, a DSCOVR pedig 1,2 millióba került volna 2018-ban, a PACE még tervezési fázisban volt, így nem volt költségvetés hozzárendelve. Tekintettel a programok nem túl jelentős költségére, az sem lenne meglepő, ha a Space.com által elsiratott programok egy későbbi költségvetésben újra felbukkannának.
A PACE műhold indítását 2022-re tervezték, a műhold a légkört, a benne lévő aeroszolokat, illetve az óceánokat vizsgálta volna.
A költségvetés további részleteire vélhetően csak a NASA új főigazgatója kinevezése és/vagy a jelen tervezet kongresszusi elfogadása után számíthatunk. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Merre tovább, NASA?
A világ polgári űrköltségvetése
Európa az Europához
Űrstratégiai műhely az USA-ban
Tavalyi űrköltekezés
A NASA 2016-os űrköltségvetése
A Clipper talán mégis eljut az Europához
DSCOVR: végül repül
Kék üveggolyó – újratöltve
A Trump-adminisztráció költségvetési javaslata és a NASA földmegfigyelő programjai (Space.com)
Az USA 2018-as költségvetésének tervezete
A NASA 2017-es részletes(ebb) költségvetése
Az ENSZ Világűrbizottság (COPUOS) Tudományos és Technikai Albizottsága (STS) 2017. január 30. és február 10. között Bécsben tartotta ez évi ülését.
