Az űrgeneráció hangja

2018 márciusában harmadjára rendezték meg a European Space Generation Workshopot (E‑SGW).

Itt a 18 és 35 év közötti, az űrtevékenységgel kapcsolatban álló, valamint az iránt érdeklődő hallgatók és fiatal szakemberek mondhatták el véleményüket az aktuális kihívások és problémák kapcsán. Az eseményt rendező, 1999-ben alapított Space Generation Advisory Council (SGAC) nemzetközi szervezet célja az űrbe szerelmes fiatalok összekapcsolása egymással és az űrkutatás és űripar aktív szereplőivel, hogy együtt új és kreatív módon fedezhessük fel az Univerzum körülöttünk. A világszerte 110 országban több mint 10 000 tagot tömörítő SGAC rengeteg regionális és nemzetközi rendezvénnyel járul hozzá, melyeket komoly ösztöndíjakkal is támogatnak.

Az első budapesti és a második párizsi E-SGW után idén a sorozat harmadik felvonására (3rd European Space Generation Workshop) Bukarestben kerülhetett sor. A kétnapos rendezvény alatt számos előadás hangzott el, melyek képet adtak a résztvevők számára az űrtevékenységgel kapcsolatos törekvések jelenlegi állásáról, hogy az előadások után a kialakított munkacsoportok érdemben tudják a felmerülő kérdéseket tárgyalni. A teljesség igénye nélkül többek között olyanok szólaltak fel, mint Marius-Ioan Piso, a Román Űrügynökség (ROSA) igazgatója, Christina Giannopapa, az Európai Űrügynökség (ESA) politikai ügyek osztályának vezetője, illetve az esemény védnöke, Kai-Uwe Schrogl, az ESA stratégiai osztályának vezetője.

A rendezvényen résztvevő 97 delegált négy munkacsoportba osztva dolgozott különböző javaslatokon az űr társadalmi integrálása, az űr és a kiberbiztonság kapcsolata, az űrkutatás új irányai és az űr magáncégek világába való terjeszkedése kapcsán felmerülő kérdések mentén. A csoportok munkáját azokat koordináló előadók segítették, akik tapasztalatukkal és szakértelmükkel igyekeztek hozzájárulni egy egységes előremutató ajánlás kidolgozásához.

A műholdak által szolgáltatott egyre szélesebb sávú internet terjedésével felmerülő biztonsági problémák megoldásánál a megelőzés és a kárelhárítás lehetőségein volt a hangsúly. Emellett ezen témakörben a civil szervezetek katonai befolyásoltságának mértékét és szükségességét is meg kell határozni, ami például a katonai fennhatóságú GPS helymeghatározási rendszer és az ESA által menedzselt civil felhasználású és hasonló célú Galileo műholdrendszer kapcsán vethet fel érdekes kérdéseket. Az űr magánszektorba való terjedése rengeteg közhasznú felhasználással kecsegtethet, kezdve a katasztrófahelyzetek gyors felmérésétől és esetleges megelőzésétől a mezőgazdasági területek monitorozásából eredő gazdasági hasznon át egészen a közlekedési rendszerek fejlesztéséig, nem is beszélve az ezek során elvégzett kutatás és fejlesztés potenciális hasznáról. Ezek pedig végeredményben mind a társadalmi felhasználás növelését célozzák, ami az űriparba való további tőkepumpálással járhat. Mindemellett a hosszú távú űrküldetések nehézségeinek megoldására való törekvés közben földi problémák orvoslására is lehetőség nyílhat, ezáltal egyszerre hajtva az űrkutatás és a földi élet fenntartását célzó projekteket.

Az űr meghódításának jelen szakaszára Space 4.0-ként is hivatkozhatunk, melyet három korábbi korszak előzött meg. A csillagászat volt az első (Space 1.0), amely elsőként vizsgálta az űr természetét, ezt követte az űrverseny korszaka (Space 2.0), amikor mindenki elsőként igyekezett elérni az oly' távolinak tűnő célt. Majd nagyjából a hetvenes évektől az űrtevékenységek harmadik korszaka köszöntött be (Space 3.0), melyet a nemzetek együttműködése jellemez. Viszont most ennél tovább kell gondolkozni, mert egyértelmű, hogy éppen egy új korszakba készülünk belépni (Space 4.0), főként a magáncégek űrszektorba való beszivárgásának láttán. A jelen és közeljövő kihívása, hogy az űr felhasználását mindenki számára elérhetővé tegyük. A munkacsoportok egyhangú egyetértésben a köz figyelmének felkeltését tartották fontosnak, illetve az űrtevékenység szélesebb körben való megismertetését, hogy az általános vélekedést átformáljuk, miszerint az űrtevékenység rakétákkal való lövöldözést, meg drága játékokat takar.

Az egész napos feszített tempójú munkát a szervezők rendkívüli felkészültségének köszönhető esti kapcsolatépítési programok színesítették, úgy mint a kulturális est, melynek során a résztvevők röviden bemutathatták országuk szokásait, jellegzetességeit, vagy mint az eseményt záró gálavacsora, ahol kötetlen beszélgetések alapozhatták meg a delegáltak jövőbeli együttműködéseit. És talán ezen az informális kapcsolatépítési formák a legfontosabbak, amik egyben az SGAC-nak mint szervezetnek és a tagjainak legfőbb erősségei – számos példát lehetne hozni tagok által létrehozott start-upoktól ösztöndíjas munkalehetőségekig, melyek mind ilyen rendezvényeken vertek gyökeret.

A munka persze ezzel nem ért véget. A következő hetekben fogják a munkacsoportok véglegesíteni az ajánlásaikat, amelyeket elmondhatnak majd az SGAC színeiben olyan fórumokon, mint az ENSZ Világűrbizottsága (UN COPUOS) ülése, illetve továbbítanak majd több felelős szervezetnek is. Hangunk hallatását és véleményünk figyelembe vételét mi sem biztosítja jobban, mint az ESA rendezvényen való erős részvétele, melynek végén Kai-Uwe Schrogl rendkívül motiváló záró beszédében is az emberek figyelmének felkeltését és a hétköznapi polgárok mozgósítását emelte ki, és hogy ez a mi feladatunk, valamint hogy rendkívüli örömmel tölti el a nagy számú és rendkívül vegyes kulturális, tanulmányi és társadalmi háttérrel rendelkező fiatal közös erőfeszítéseinek látványa. Hasonlóképpen számomra is rettenetesen motiváló volt – még némiképp kívülállóként is, a Space 1.0 képviselőjeként, mintegy végfelhasználó szerepben – ennyi tettre kész ember elképzeléseit hallani, illetve megosztani velük saját ötleteimet. Mindenkinek csak ajánlani tudom, hogy ha teheti, vegyen részt egy ilyen eseményen!

Kapcsolódó cikkek:
H-SPACE 2016
Az ESA kapcsolatrendszere
Ülésezett a Világűrbizottság

Kapcsolódó linkek:
3rd European Space Generation Workshop