Egy tucat ország képviselői írták alá elsőként az ESA által kezdeményezett és kidolgozott űrszemét-korlátozási megállapodást.
A „zéró űrszemetelés” politikáját egy korábbi cikkünkben már említettük, de akkor még csak az előkészítés folyt. Az ESA május 22-én jelentette be, hogy elkészült az űrszemetelést korlátozni hivatott dokumentum, a Zero Debris Charter, amelyhez első lépésként 12 ország csatlakozott. Közülük 9 az ESA teljes jogú tagja (Ausztria, Belgium, Észtország, Németország, Lengyelország, Portugália, Románia, Svédország és az Egyesült Királyság), Litvánia és Szlovákia társult tagok, Ciprusnak pedig együttműködési megállapodása van érvényben az ESA-val.
Tizenkét európai ország képviselői voltak május 22-én az ESA az űrszemét gyarapodásának megállítását célzó egyezményének az első aláírói. (Kép: ESA)
A Zero Debris Charter jogilag nem kötelező erejű megállapodás. Az ESA azt követően dolgozta ki a dokumentumot, hogy a szervezet Miniszteri Tanácsa 2022-ben felhívásban kérte a tagállamokat, hogy űrküldetéseik során törekedjenek a „zéró szemetelés” elérésére, és ezzel próbálják 2030-ra elérni, hogy ne növekedjék tovább az űrszemét mennyisége. Az ESA a megállapodás tervezetét tavaly novemberben a Sevillában megrendezett európai űr-csúcstalálkozón mutatta be a tagállamok és az ipar képviselőinek.
A kétoldalas dokumentum (lásd lent) felkéri a csatlakozó államokat, hogy a 2030-as céldátumot figyelembe véve tegyenek erőfeszítéseket az űrszemét csökkentése érdekében. Ennek érdekében csökkentsék egy ezrelék alá az űrszeméttel történő ütközések valószínűségét, továbbá számottevően csökkentsék (1:10 000 alá) annak a kockázatát, hogy a lezuhanó űreszközök halálos balesetet okoznak. Felkéri a műholdak üzemeltetőit, hogy űreszközeiket „megfelelő időben”, legalább 99%-os sikerrel távolítsák el az alacsony Föld körüli és a geostacionárius pályáról, jóllehet ennek részleteit az érintettekre bízza.
Az ESA illetékese elismerte, hogy ennek az első lépésnek egyelőre csak szimbolikus jelentősége van (különösen, ha tekintetbe vesszük, hogy a csatlakozott államok Németország és az Egyesült Királyság kivételével együttesen aligha bocsátottak fel több műholdat, mint a SpaceX egyetlen Starlink starttal – B.E.). Mindenesetre az ESA tervbe vette, hogy a júniusi berlini ILA repülési és űrrepülési kiállítás keretében újabb aláírási ceremóniát tartanak, amely alkalommal reményeik szerint újabb államok és vállalatok csatlakoznak a megállapodáshoz. Josef Aschbacher, az ESA főigazgatója konkrét nevek említése nélkül elmondta, hogy már mintegy 100 állam és cég érdeklődött a megállapodáshoz való csatlakozás lehetősége iránt.
Eközben folyik az Európai Unió első űrtörvényének előkészítése, amelynek szövegét az EU eredetileg ez év elején akarta közzétenni, azonban később közölték, hogy nyár előtt erre nem kerül sor. Ugyanakkor az ESA és az EU tagállamait tömörítő Űrtanács májusi ülésén elhangzottak olyan nem hivatalos vélemények, miszerint a feltehetően az űrtevékenység fenntarthatóságával is foglalkozó, tervezett űrtörvény ellentmondásba kerülhet a Zero Debris Charterrel. Hangsúlyozták viszont, hogy az EU tervezett űrtörvényével ellentétben a Zero Debris Charter nem korlátozódik az európai országokra, ahhoz Európán kívüli államok és cégek csatlakozása is lehetséges, sőt kívánatos. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
ERS-2: itt a vég
Az űrszemétmentes működésért: Zero Debris Charter (Space News)
Zero Debris Charter (ESA)
Miért volt kénytelen az amerikai hadsereg 2008-ban megsemmisíteni egyik felderítő műholdját? Itt van A földrajz jövője című könyvért folyó rejtvénysorozatunk negyedik kérdésének megfejtése és a szerencsés nyertes neve.
