A Mars meghódítása (7. - befejező - rész): Mit hozhat a jövő?

Immár két korábbi és egy új orbiter kering a vörös bolygó körül, míg egy rover sikeres leszállást hajtott végre, egy másikat pedig még keresnek. Ezen közben a marskutatás történetét bemutató hatrészes cikksorozatunk végére értük. Adódik a kérdés: hogyan tovább?

Az 1999-es amerikai kudarcok után a Surveyor-programot azonnal leállították, a további indításokat áttervezték, ritkították. A 2001-es indítási ablakból törölték a leszállóegységet, 2003-ban pedig a keringő és leszálló (esetleg visszatérő) egységek helyett „csak” két rovert indítottak.

· A 2001-ben indított Arthur C. Clarke előtt tisztelegve 2001 Mars Odyssey-nek nevezett amerikai űrszondáról,

· a 2003-ban indított – szintén amerikai - Mars Exploration Rover-ek (MER-A/Spirit és MER-B/Opportunity), valamint

· a brit Beagle-2 leszállóegység és

· az európai Mars Express orbiter

programjairól az ŰRVILÁG oldalain folyamatosan beszámoltunk, és beszámolunk. Épp ezért cikksorozatunk mostani – befejező – részében, tekintsük át azt, hogy miképp néz ki ma a marskutatás jövője.

Franciaország, Oroszország, Kína, USA

A Mars-kutatásba, az Európai Űrügynökség is bekapcsolódott. Az ESA megépítette Mars Express nevű űrszondáját, mely egészen a Marsig együtt haladt a Beagle-2 nevű leszállóegységgel.

Oroszország már a kilencvenes évek végén említést tett egy újabb Fobosz-misszióról, amit később a hivatalos bolygóközi missziók közé soroltak. Indítását előbb 2005-re, majd 2009-re tűzték ki. A Fobosz-3 (vagy Fobosz-Grunt, jobbra) egy olyan mintavevő űrszonda lenne, amely később visszatér a Földre. (Megvalósításában a Luna űrszondák visszatérő változatainál szerzett tapasztalatokat hasznosítanák.)

Kína hivatalosan nem erősítette ugyan meg, de kínai lapok szerint az évtized vége előtt (valószínűleg 2007-ben) szintén indít egy űrszondát Mars körüli pályára.

Az Egyesült Államok a tervek szerint 2005-ben indítja Mars Reconnaisance Orbiter nevű űrszondáját (ismét leszállóegység nélkül, alul), melynek tervezett képfelbontása 30 cm (!) lenne. 2007-ben a Mars Scout program keretében elindítaná Phoenix nevű leszállóegységét (keringő egység nélkül). A Phoenix nevet onnan nyerte, hogy arról az űrszondáról van szó, melynek indítását eredetileg a leállított Mars Surveyor 2001 programban leszállóegység gyanánt roverrel együtt indítottak volna. Így hat évvel később, rover nélkül, de már Phoenix néven fogja remélhetőleg a bolygót tanulmányozni.

2007-ben az ESA-tag Franciaország, és az Egyesült Államok együttműködésében indul a Mars NetLander, melynek négy leszállóegysége külsőre a Beagle-2-höz igen hasonló. Az európai, de főképp a francia tartós gazdasági recesszió miatt azonban valószínűsíthető, hogy a program nem valósul meg.

Az európai Aurora-terv
A legkidolgozottabb tervekkel az ESA állt elő. 2002 októberében hozzávetőleg nyolcéves előkészületek után az ESA meghirdette az Auróra-programot. Ennek keretében

· űrtechnikai fejlesztéseket hajtanának végre,

· űrszondákat küldenének a Naprendszer közeli kőzetégitestjeihez,

· valamint továbbfejlesztenék az európai visszatérési technikát.

A program végső célja, hogy - a tervek szerint 2030-ra - ember léphessen a Marsra. Ezt előkészítendő 2009-ben indulna az ExoMars program keretében a Pasteur nevű tudományos felszíni laboratórium és egy keringő egység, majd 2011-ben egy visszatérő mintahozó űrszonda, a Mars Sample Return. Ezután további Mars-szondák indulnának, miközben kifejlesztik az emberes küldetésnél használt technikát és berendezéseket. A Holdra való (emberes) visszatérést követően 2026-ban és 2028-ban egy-egy darab Trans-Earth Module indulna Mars körüli pályára, míg 2028-ban és 2030-ban egy-egy Mars Excursion Module szállna le a felszínre. Utóbbi esetben már emberrel a fedélzetén tenné…

Az ESA fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy a dátumok csak időrendi sorrendként szolgálnak. Mivel teljesen új technológiák fejlesztésére van szükség, s előfordulhat kudarcot valló küldetés is, a program átütemezése bármikor megtörténhet. Ám ez nem jelentené annak törlését.

Oroszország régóta tervez emberes küldetést, bár anyagilag a belátható jövőn belül nem engedhet meg magának egy önálló missziót. A hidegháború alatt több kutatást végzett emberes mars-expedíciókkal kapcsolatban. Jelenleg úgy tűnik, Oroszország egyre több programban működik együtt az ESA-val. A közeledés a tervek szerint az Aurora-programra is vonatkozik.

George W. Bush amerikai elnök 2003. december 17-én a motoros repülés 100. évfordulóján fontos beszédet mondott. Ám ez mégsem volt olyan horderejű, mint sokan várták. Asztalára korábban letették az emberes Mars-misszió megvalósításának tervét, hiszen a Columbia-katasztrófát, és a kínai űrhajó indítását követően jelentősen csökkent az amerikai űrpresztízs. A szlogen „Nagy nemzethez nagy célok” lett volna. A Mars-repülés meghirdetését sokan december 17-étől várták, ez azonban elmaradt… (Jellemző, hogy a magyar sajtóban megjelentek azok a cikkek, melyek a várakozásokat ecsetelték, azok a híradások azonban, melyek a várakozások valótlanságát bizonyították már nem...)

A jövőben tehát egyre sokszínűbbé válik a Mars-kutatás, ám az emberes Mars-repüléstől ma is olyan távol vagyunk, mint 30 évvel ezelőtt: harminc évre.

Fotók: RKA, NASA, ESA

Kapcsolódó cikkek:
A Mars meghódítása (6. rész): Két siker, négy kudarc

Kapcsolódó linkek:
Az ESA Aurora programja:
A jövő mars-szondái: