A NASA 2007-ben indítja a Mars Scout program első űrszondáját, a Phoenixet. Ezt 2011-ben a következő szériatag követi, melyről hamarosan döntés születik.
A Marsot az Egyesült Államok kétféleképpen kutatja. Egyszer viszonylag nagyobb költséggel indít komoly techniaki fejlesztéseket és nagy várható tudományos haszonnal járó Mars-szondákat (Mars Reconnaissance Orbiter, Mars Astrobiology Laboratory, Deep Drill Lander, stb.), másrészt a nagyobb küldetések között speciális feladatokkal bocsátja útjára a kisebb költségű, ám valamilyen technológiai megoldásban mégis új űrszondáját. Utóbbi szondák a minden második indítási ablakban indítandó Mars Scout űrszonda-sorozat tagjai.
Az első Mars Scout a hamvaiból feltámadó Phoenix lesz idén nyáron. A Phoenix a korábban a Mars Climate Orbiter és a Mars Polar Lander sikertelensége miatt törölt Mars Surveyor 2001 Lander volt. (A Landerhez akkor tervezett Athena rover kissé átalakítva a Spirit és Opportunity működésével valósult meg.) A Phoenix végső tesztjei vannak már csupán hátra az indításig.
Bár a menetrend 2026-ig elég jól fel lett már vázolva a NASA-n belül a nagyobb költségű űreszközöket illetően, a Mars Scout szondákról csak meglehetősen későn születik döntés. Így történt ez a 2011-es ablak esetén is.
A NASA 2007. január 8-án végre kiválasztotta azt a két elképzelést, melynek benyújtóinak 9 hónapjuk áll rendelkezésre, hogy terveiket részletesen kidolgozzák. Minderre egyenként 2 millió dollárt kapnak a NASA-tól. A ké terv:
A Mars időjárását, klímáját tanulmányozná, a potenciálisan biomarkernek nevezhető összetevők eredetét (pl. metán) kutatná, mindemellett a felsőlégkör és az ionoszféra szerkezetét vizsgálná. A cél, hogy a kutatók megválaszolják a kérdést: hova, mikor és miért tűnt el a Mars korábban sokkal sűrűbb légköre?
Hasonló kérdésre hasonló feladatok ellátásával keresné a választ, mint a MAVEN. A Great Escape Mission a légkör jelen állapotán túl - a MAVEN-hez hasonlóan - a Mars légkörének, éghajlatának múltját is szeretné feltárni.
A NASA egyetlen fontos, szem előtt tartandó feltételre hívta fel a két nyertes intézményt: a 2011-es indításig mindkét küldetésnek 475 millió dollárnál kevesebb összegből kell megvalósulnia.
Az amerikaiak egyúttal vizsgálják az ESA programokban való közreműködés lehetőségét és az ESA által építendő Mars-szondákhoz is szeretnének tudományos műszereket adni.
Kapcsolódó cikkek:
A Mars meghódítása (7. - befejező - rész): Mit hozhat a jövő?
A Mars és a külső bolygók vizsgálatának jövője (2. rész)
A Phoenix építése
Mi várható 2007-ben? (1. rész)
Rengeteg embert fordított az űrkutatás felé a két évtizeddel a Vikingek után indított újabb űrszonda, amely leszállt a Marson. A Mars Pathfinder (Mars Nyomkereső) többhónapos működésével jelentősen túltett tervezett élettartamán. A Mars Reconnaissance Orbiter megtalálta az elveszett Nyomkeresőt.
