Vége az űrversenynek. Erre kitűnő példa a kínai űrkutatás. A valóban néha túl óvatosnak tűnő fejlődés azonban mégiscsak fejlődés, mely rövidesen megkerülhetetlenné teszi Kínát az űrkutatásban. Hamarosan indul az első kínai Mars-szonda is.
Az első, akkor még csak kísérleti kínai űrhajó, a Sencsou-1 1999 novemberében hajtott végre – a híradások szerint – sikeres repülést. Ezután még három kísérleti űrhajó következett, s az első kínai űrhajós, Jang Li-vej tajkonauta 2003. október 15-16. között repült a világűrben. Nem tudni, pontosan milyen megfontolások vezethettek ahhoz, hogy ezután újabb két évet kellett várni, hogy 2005. október 12-16. között a Sencsou-6 kínai űrhajó, fedélzetén Fej Csun-lung és Nie Haj-sen tajkonautákkal, repülhessen. Az is elgondolkodtató, hogy a Sencsou-7 startja a jelenlegi előrejelzések szerint leghamarabb 2008 szeptemberében várható. (Lassú a fejlődés, de már nincs űrverseny, valószínűleg hiányozhat a megfelelő pénzügyi-politikai támogatás, de ezt távolról persze nagyon nehéz megmondani.)
Mindenesetre a kínai holdszonda végül elkészült, s már minden bizonnyal a végső teszteket végzik, hiszen az indítást szeptemberre tűzték ki. A Csang-E-1 űrszonda demonstrálja majd Kína képességét arra, hogy egy másik égitest körüli pályára juttasson egy űreszközt, emellett a szonda tudományos feladatokat is ellát majd.
2003-ban még minden bizonnyal nem készültek részletes tervek egy esetleges kínai Mars-szondáról, ám a nemzetközi közvélemény nagyon várta a bejelentést: Kína a Marsra is űrszondákat küld. A várakozást fokozta, hogy az USA akkor a Columbia-katasztrófa miatt képtelen volt önerőből embert a világűrbe juttatni, s az amerikai űrkutatásnak nem is volt igazi jövőképe (a Bush-féle elnöki űrprogram meghirdetése csak hónapokkal később történt meg).
Végül a magára találás és az ébredés első komoly jeleit mutató orosz űrkutatás volt az, ami Kínának ismét kapóra jött. Az oroszok a pesszimista várakozások ellenére jól haladnak a 2009-ben indítandó Fobosz-Grunt mintahozó űrszonda építésével, bár egy 2011-re halasztás egyre valószínűbb. Annál is inkább, mivel kezdetben valóban sok volt a késés a pénzügyi fedezet hiánya miatt, egy jelenlegi felgyorsított ütem pedig a minőség kárára mehet. Ezért is örülhetnek az oroszok Kína megkeresésének. Úgy tűnik, a jelenleg még mindig 2009-re tervezett program társfinanszírozójává válhat Kína, azzal a feltétellel, hogy az oroszok a hordozórakéta másik hasznos terheként a Fobosz-Grunttal elindítják az első kínai Mars-szondát.
De nézzük meg ennek kicsit részletesebben a hátterét! Szun Lai-jan, a Kínai Űrhivatal (CNSA) igazgatója, és Anatolij Perminov, az Orosz Űrügynökség igazgatója 2007. március 26-án írtak alá együttműködési megállapodást egy közös kínai-orosz Mars-kutatási programról. Ez a megállapodás részletezte, hogy a Fobosz-Grunt orosz szonda mellett Bajkonurból egy Szojuz-2 hordozórakéta a Jinghuo-1 (Yinghuo-1) Mars körül pályára álló űrszondát is elindítja 2009 októberében. A Jinghuo-1 tömege a tervek szerint 110 kg, szélessége és hosszúsága 75-75, magassága 60 centiméteres lesz. A sanghaji Űrmérnöki Intézet kutatója, Csen Csangja szerint működését a Mars körüli pályára állás után egy, az indítástól számítva pedig két évre tervezik. A Jinghuo-1 elsősorban a Mars kozmikus környezetét (mágneses tér, plazmaszféra) tanulmányozza majd.
Ha minderre 2009-ben tényleg sor kerül, akkor a 2010-es esztendő valóban mozgalmasnak ígérkezik. Ugyanis a tervek szerint szintén akkor érkezik meg a Marshoz a radioizotópos generátorral fűtött Mars Science Laboratory amerikai rover, melynek működési ideje a napelemekkel működő Spirit és Opportunity rovereket jelentősen túlszárnyalhatja.
Kapcsolódó cikkek:
Az orosz bolygókutatás ismét szárnyal?
Kína 2008-ra halasztotta a következő emberes űrrepülést
Egy év múlva indul a Chang\'e
A NASA 2007-ben indítja a Mars Scout program első űrszondáját, a Phoenixet. Ezt 2011-ben a következő szériatag követi, melyről hamarosan döntés születik.
