Az ESA Tanácsa 2009. december folyamán engedélyezte, hogy folytassák az ExoMars program kivitelezési munkáit.
Ez a döntés két, 2016-ban és 2018-ban indítandó, a Mars bolygóra irányuló, a NASA-val közös küldetés megvalósítására ad lehetőséget. Az ExoMars program egyrészt a marsi környezet kutatását célozza, kiemelten az asztrobiológiai kérdéseket, másrészt pedig a hosszú távú, a 2020-as évekre tervezett marsi talajminta-hozó küldetések szempontjait is figyelembe vevő új bolygókutatási fejlesztésekre és az új technológiák demonstrálására koncentrál.
Két konkrét küldetést jósolhatunk előre az ExoMars programban: az egyik egy keringő egységből, ill. egy belépő, leereszkedő és leszálló egységből áll (tervezett felbocsátása 2016-ban), a másik pedig két rovert visz magával (tervezett indítása 2018-ban).
(Kép: ESA)
Az ESA Miniszterek Tanácsa az ExoMars programra 850 millió euró tervezett költséget hagyott jóvá az ESA franciaországi, párizsi központjában, 2009. december 16-17-én megtartott találkozóján. A döntést követően David Southwood, az ESA tudományos igazgatója így nyilatkozott: „Európa számára ez a döntés egy igen fontos lépés a világviszonylatban is jelentős űrkutatási tevékenysége felé vezető úton. Voltunk már korábban is a bolygóknál. Most viszont létezik egy előre mutató tervünk arra, hogy egy hosszú távú együttműködés keretén belül hozzuk létre technikai kapacitásunkat, és így kutassuk a Mars bolygót.”
A 18 ESA tagállamból 11 vesz részt az ExoMars programban: Ausztria, Belgium, Franciaország, Hollandia, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svájc, Svédország, s rajtuk kívül még Kanada.
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Együtt a Marsra
ExoMars: tovább halasztva?
Mintahozó küldetés a Marshoz - majd egyszer...
A tagállamok döntöttek az ExoMars folytatásáról (ESA)
Az ESA-NASA közös ExoMars programról
Kevés az esély rá, hogy az egy sarkvidéki telet a Marson eltöltő űrszonda akár részben is újra működőképes lehet, de azért megpróbálják...
