Az első közös NASA-ESA Mars Orbiter műszerei

A 2016-ra tervezett ExoMars Trace Gas Orbiter keringőegységére öt műszert választottak ki a közelmúltban a két űrügynökség szakemberei.

Az amerikai űrhivatal (NASA) és az Európai Űrügynökség (ESA) most először közösen tervezett Mars-programja keretében a bolygó légkörének kémiai összetételét vizsgálják majd, az eddigi űrszondákkal végzett mérésekhez képest sokkal (kb. 1000-szer) érzékenyebb, speciálisan a Marsra tervezett műszerekkel. A kiválasztott öt műszerből négy amerikai, egy európai. A kutatások alapvető célja az lesz, hogy kiderítsék, a Mars légkörében nemrég felfedezett, és csak bizonyos területeken jelen levő metán geológiai vagy biológiai eredetű-e. Másrészt újabb nagyfelbontású képeket is készítenek majd a Vörös Bolygó felszínéről. Az orbiter mérési adatai alapján előkészíthető lesz az a Mars rover (ExoMars) küldetés is, amelyet 2018-ban terveznek indítani.

ExoMars Trace Gas Orbiter. (Fantáziakép: ESA)

A döntések értelmében az ESA a projekt vezetője, Európa építi meg a leszállóegységet, a NASA pedig egy Atlas-5 hordozórakétával biztosítja az űreszköz bolygóhoz jutását. Az ügynökségek egy hat hónapig tartó, tudósok számára meghirdetett nyílt versenyeztetés keretében választották ki az orbiter fedélzetére kerülő eszközöket. Ennek során a benyújtott 19 javaslatból döntöttek felhasználásra kerülő öt mérőeszköz mellett. A keringőegység műszereinek kifejlesztésében az ESA és a NASA mérnökei és tudósai egyaránt részt vesznek, a kiválasztott mérőeszközök fejlesztését részben közösen is végzik.

A döntések alapján a következő mérőeszközök kerülnek fel a keringőegység fedélzetére:

• Két spektrométer, amelyek a légkörben előforduló különböző molekulák igen alacsony koncentrációját is mérni tudják, és közben térképet is készítenek arról, hogy a különböző molekulák hogyan oszlanak el az atmoszférában.
• Egy infravörösben érzékeny radiométer, amellyel folyamatosan mérhető az atmoszférában előforduló por, víz és egyéb kémiai anyagok előfordulása.
• Két kamera, amelyek egyrészt párhuzamosan négyszínű, nagyfelbontású (2 m/pixel) sztereo képeket készíthetnek a „kisebb” (8,5 km-es) részterületekről, másrészt a látható fény tartományában az egész bolygót és a légkört is fotózhatják, támogatva ezzel a többi eszköz működését.

A nyomokban előforduló gázok, kiemelten a metán általános előfordulásának vizsgálata meghatározhatja a bolygó státuszát abban az értelemben, hogy milyen szinten alkalmas élőhely (vagy volt élőhely) a múltbeli és a jelenlegi organizmusok számára. A metán biológiai és geológiai folyamatok eredményeként is bekerülhet a légkörbe. A konkrét előfordulások és az eredet pontosabb vizsgálata segíthet abban is, hogy a tudósok jobban megértsék a bolygó múltját és jelenét.

A metán koncentrációja a Mars felszínén az északi nyár idején. A színskála ppb (milliárdod rész) egységeket mutat. (Kép: NASA)

A 2018-ban felbocsátásra kerülő két rover, egy európai és egy amerikai, ismét újabb kísérleteket végez majd a Mars felszínén. A tervek szerint felszíni mintavételező fúrást végeznek, és olyan gyűjtő berendezést is visznek magukkal, amellyel a mintákat később visszahozhatják majd a Földre.

Kapcsolódó cikkek:
Zöld utat kapott az ExoMars program
Együtt a Marsra
ExoMars: tovább halasztva?
Aktív vulkáni tevékenység vagy élet a Marson?
Stratégiaváltás a marsi metán miatt?

Kapcsolódó linkek:
A 2016-os marsi keringőegység műszereinek kiválasztása (Spaceflight Now)
Az ExoMars Trace Gas Orbiter műszerei (ESA)