Amerika és a Mars: újratervezés

A csökkenő költségvetési támogatás miatt, az Európával közös programokból való kényszerű kihátrálás után a NASA bizottságot állít fel, hogy áttekintsék a Mars kutatásának jövőbeli – olcsó – lehetőségeit.

A bizottság létrehozását John Grunsfeld, az amerikai űrhivatal tudományos programokért felelős vezetőhelyettese (egyébként ötszörös Shuttle-űrhajós) jelentette be hétfőn az amerikai Mars-kutatók éves konferenciáján. Az új Mars-programot tervező csoport (Mars Program Planning Group, MPPG) vezetésével megbízott Orlando Figueroa első feladata március 15-ig a kutatókból és mérnökökből álló bizottság működési kereteinek meghatározása. A csoport megbízatása a NASA Mars-programjának teljes átgondolására szól. A mostani lépés két héttel azután történt, hogy nyilvánosságra került a washingtoni Fehér Ház 2013-as költségvetési tervezete, amiből egyértelművé vált, hogy bolygókutató űrprogramokra a közeljövőben a reméltnél sokkal kevesebb pénz jut. Ez megadta a kegyelemdöfést a tervezett ExoMars programnak, amelyben az Európai Űrügynökség (ESA) partnereként a NASA 2016-ban egy bolygó körül keringő űrszondát, 2018-ban pedig egy felszíni egységet és marsjárót indított volna a vörös bolygóhoz. Az ExoMars – amely ebben a formában tehát nem valósulhat meg – célja egy majdani mintahozó küldetés előkészítése is lett volna. Ez továbbra is elsődleges cél marad az amerikaiak számára, mint az emberes Mars-utazáshoz vezető következő nagy lépés.

A NASA bolygókutatói most olcsóbb megoldást keresnek, hogy mégse kelljen teljesen feladni a Mars vizsgálatát, ami az amerikai űrhivatal egyik egyértelmű „sikerágazata”. A 2016-os indítási ablakra már egész biztosan nem készülhet el semmi új. A kisebb, kevesebb feladatra koncentráló, de még el nem döntött céllal készülő űreszköz(ök) 2018-ban és/vagy 2020-ban lehet(nek) esedékes(ek). Egy 2018-as programra szánt költségvetési keret azonban csak mintegy 700 millió dollár, amiből feltehetően nem futja egy felszínre leszálló szondára. Az MPPG munkája része lesz egy szélesebb körű újratervezésnek, amelynek során meg kell vizsgálják a lehetséges „házon belüli” együttműködést például az emberes űrrepülési programmal. Továbbra is hivatalos cél marad ugyanis, hogy az amerikaiak a 2030-as évek közepére embereket juttassanak a Marshoz. A bizottság a nyár elejéig kell letegye jelentését Grunsfeld asztalára.

Jelenleg amerikai részről az Opportunity marsjáró működik a bolygó felszínén, amelyet 2004-es landolásakor csak 90 napos élettartamra szántak. A bolygó körül két űrszonda kering (Mars Reconnaissance Orbiter, Mars Odyssey), és augusztusban leereszkedik a felszínre a tavaly november óta már úton levő Curiosity, egy minden eddiginél jobban felszerelt mozgó marsi laboratórium (a nagyságrendek érzékeltetésére, ennek ára mintegy 2,5 milliárd volt). 2013-ban esedékes a NASA Mars Atmosphere and Volatile Evolution (MAVEN) űrszondájának startja. Ez a keringő egység a bolygó légkörének összetételét kutatja majd. A NASA összegzése szerint az elmúlt évtized során 6,1 milliárd dollárt költöttek a vörös bolygó űrszondás vizsgálatára.

InSight (Interior exploration using Seismic Investigations, Geodesy and Heat Transport) – egy lehetséges Discovery-kategóriájú marsi leszálló szonda, egy marsi „geofizikai” állomás, amely az égitest belső felépítését vizsgálhatná. Nem véletlenül hasonlít a Phoenix-re... Ha legyőzné versenytársait, akár 2016-ban is startolhatna. A döntés idén nyárra várható. A Discovery program a maga 500 millió dollárban maximált költségeivel ugyanakkor nyitva áll más javaslatok előtt is, idén például a Szaturnusz Titan holdjához és a Wirtanen-üstököshöz terveznek szondákat a versenytársak. (Fantáziakép: NASA / JPL)

Kapcsolódó cikkek:
Amerikai űrköltségvetési terv, megszorításokkal
Mi lesz a Curiosity után?
A Curiosity indításának képei
MAVEN-nel a Marshoz
Zöld utat kapott az ExoMars program

Kapcsolódó linkek:
Nyárig új Mars-stratégia készül a NASA-nál (Spaceflight Now)