Újabb kerekek a Marsra!

A NASA 2020-ban ismét egy önjáró robotot kíván indítani a vörös bolygó felszínére, a Curiosity mintájára.

Egy tegnapi bejelentés szerint az Egyesült Államok űrhivatala, a korábbi megszorítások ellenére, további komoly lépéssel kívánja folytatni a Mars automatás felderítését. Amennyiben minden a tervek szerint alakul, nem fogunk unatkozni a közeljövőben! Mindamellett, hogy 2013-ban indulhat a MAVEN, hogy a bolygó körül keringve annak felsőlégkörét alaposabb vizsgálatoknak vesse alá, 2016-ban következhet az InSight indítása, immáron a bolygó felszínére. Egy komolyabb fúróberendezést és egy szeizmométert fog szállítani, a bolygó belső szerkezetének vizsgálatára. További jó hír, hogy a NASA mégsem hátrált ki teljesen a kétküldetéses ExoMars programból: miután az oroszok beszálltak az ESA mellé, az is eldőlt, hogy legalább néhány műszert az amerikaiak fognak szállítani a keringő egységhez és a felszíni automatához. Végül pedig a legjobb és legfrissebb hír: 2020-ban újabb önjáró robot indulhat a Marsra – az ez év augusztus 6-án sikeresen landolt Curiosity megadta a kezdőlökést a folytatás számára.

Az összesen 2,5 milliárd dollárba került, majdnem egy évtized alatt megalkotott, egytonnás, személyautó méretű és plutóniumos termoelektromos generátorral üzemeltetett, és nem mellesleg eddig rendkívül sikeres rover dizájnja lesz a következő önjáró szonda alapja. Ezzel a NASA számára megnyílik a lehetőség, hogy még a meglehetősen kedvezőtlen helyzetben is folytatni tudják az ambiciózus Mars-kutató robotok sorozatát. Mivel meglévő technológiákon alapszik, az új „Mars-autó” mintegy 1,5 milliárd dollárból megvalósítható lesz, tartva a 2020-as indítási határidőt. Az új rover további kutatási lehetőséget biztosít, például az esetleges egykori marsi élet nyomai után, azonban még nem született döntés arról, hogy konkrétan milyen műszereket fog a Marsra szállítani az új jószág. A tudományos kutatás mellett arra is remek lehetőséget biztosít majd a most bejelentett rover, hogy a Curiosity számára kifejlesztett technológiák ne vesszenek el. Legjobb példa az úgynevezett sky crane leszállítási módszer, amely egy rakétával felszerelt „égi darut” használ az űrszonda sérülésmentes leszállítására. (Nagyon nagy veszteség volna, ha például ez a remek műszaki megoldás elveszne amiatt, hogy egyszerűen nem használják fel többet.)

A Curiosity alászáll az égből, avagy a landolás talán legelegánsabb módja. (Fantáziakép: NASA)

További célja a soron következő rovernek, hogy egyengesse az útját a NASA által megvalósítani szándékozott mintahozó küldetésnek, amelyre 2024-ben, vagy utána kerülhet sor. Ehhez a küldetéshez valószínűleg már az új SLS hordozóeszközt veszik majd igénybe, az SLS-5 rakéta rakománya lehet majd a marsi talajmintát a Földre visszajuttató űrszonda. Az új automata bejelentésével együtt azt is egyértelművé tették, hogy a NASA szándékozik embereket is küldeni a Marsra. Jelen helyzetben a 2030-as években valósulhat meg az első emberes küldetés.

Kapcsolódó cikkek:
Elindult a Mars Science Laboratory
GYORSHÍR: A hét perc rettegés vége
Mi lesz a Curiosity után?
Amerika és a Mars: újratervezés
Az oroszok beszállnak az ExoMarsba
Befektetés az európai űrjövőbe
MAVEN-nel a Marshoz
Megint Mars, megint spórolás

Kapcsolódó linkek:
A NASA 2020-ra tervezett marsjárója (Spaceflight Now)