A NASA soron következő Mars-szondája a tervek szerint november közepén startol a vörös bolygó felé.
A MAVEN (Mars Atmosphere and Volatile EvolutioN) pénteken Denverből egy katonai szállítógép belsejében „utazott el„ a gyártó Lockheed Martin cég Littleton (Colorado) melletti üzeméből, hogy bő három órás repülést követően majdani starthelyére, a floridai Kennedy Űrközpontba érkezzen. Itt rövidesen megkezdődnek a fennmaradó szerelési és tesztelési munkák, az indítási előkészületek. A startra egy Atlas-5 hordozórakétával kerül majd sor. Az indítási ablak – vagyis az az időszak, amikor a Mars felé el tudják indítani az űrszondát – november 18-án kezdődik és 20 napon át tart. A kedvező időszakot a Mars és a Föld egymáshoz képesti helyzete határozza meg. A MAVEN 2014 szeptemberében ér célba és áll elnyúlt (150 és 6200 km között változó magasságú) ellipszispályára a Mars körül.
A Spaceflight Now munkatársai lehetőséget kaptak, hogy tudósítsanak az űrszondás programok ritkán látható szakszáról. A felső kép akkor készült, amikor a MAVEN-t tartalmazó konténert berakodják az Amerikai Légierő C-17-es szállítógépébe. A kb. 5,5 m magas, 4,3 m széles, közel 5,5 tonnás fémdobozt korábban használták más űreszközök, például a Szaturnusz körül keringő Cassini, a Marsnál dolgozó Mars Reconnaissance Orbiter, az ugynott leszállt Phoenix, a jelenleg a Jupiterhez tartó Juno, vagy a Holdnál működött két GRAIL szonda szállítására is. A második fotó már a szállítógép belsejében készült. (Képek: Stephen Clark / Spaceflight Now)
A 453 millió dolláros MAVEN lesz az első olyan űreszköz, amelyet kifejezetten csak a bolygó ritka légkörének tanulmányozása céljából állítanak a Mars körüli pályára. A megválaszolandó kérdések közül talán a legelső, hogy ha külső bolygószomszédunknak valaha, keletkezése után nem sokkal sűrű légköre, a mainál melegebb klímája volt, akkor hogyan tűnhetett el mindez. Hova illant el a feltételezett felszíni folyékony víz jelentős része? Az űrszondával vizsgálják majd a Mars felső légkörének állapotát és összetételét, az ionoszférát, a napszéllel való kölcsönhatást. Mérik az egyes gázok (atomos és ionos légköri összetevők) világűrbe szökésének jelenlegi ütemét. Az adatok értelmezését segíti, hogy közben a felszínen, a légkör „másik végén” a Curiosity rover hasonló méréseket végez. A MAVEN-től azt is várják, hogy megoldja a marsi metán rejtélyét, vagyis segítsen választ adni arra a kérdésre, hogy milyen folyamatok miatt keletkezhet napjainkban is ez a gáz a bolygón.
(Fantáziakép: NASA) Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
A 2011-ben indítandó Mars-szondákról
Késik a 2011-es amerikai Mars-szonda
MAVEN-nel a Marshoz
Mi lesz a Curiosity után?
Amerika és a Mars: újratervezés
Üstökös a Marsnál 2014-ben
Korán elveszhetett a Mars sűrű légköre
A Mars Express és következő évei
Aktív vulkáni tevékenység vagy élet a Marson?
Az első „szimat” alapján nincs metán a Marson
MAVEN információ: utazás Coloradóból Floridába (Spaceflight Now)
Neve még nincs, a programja viszont már alakul a Curiosity mintájára készítendő, 2020-ban indítandó amerikai marsi laboratóriumnak.
