Karnyújtásnyira van a tömeges űrturizmus. Immár egy évtizede, legalábbis az érdekelt cégek szerint. De most már talán tényleg – véli a szakportál.
A szűkebb értelemben vett űrturizmus története akkora tehető, amikor a SpaceShipOne 2004-ben megnyerte az Ansari X-díjat, majd a sikeren felbuzdulva a Virgin Galactic bejelentette, hogy a kifejlesztett technológiát felhasználva 2007 végén vagy legkésőbb 2008-ban fizető utasokat szállít a világűrbe. Ám az azóta eltelt egy évtizedben történtek ugyan különböző fejlesztések, elsősorban a Blue Origin és a Virgin Galactic részéről, az azonban tény, hogy a jó tíz éve megálmodott konstrukcióban eddig egyetlen fizető utas sem járt a világűrben. Az optimizmus azonban kifogyhatatlan, a The Space Review szakírója szerint 2018 az áttörés éve lehet. Talán.
A Blue Origin New Shepard rakétájának szuborbitális tesztrepülése, 2017. december 12-én. (Kép: Blue Origin)
A legújabb fejlemény tavaly decemberben történt, amikor a Blue Origin újabb tesztrepülést végzett a többször felhasználható New Shepard rakétával. Ez volt a cég első kísérlete 2016 októbere óta, most először próbálták ki a továbbfejlesztett rakétát és a megújított űrkabint. Az eltelt idő alatt a fejlesztés során hasznosították a korábbi repülések tapasztalatait. 2018-ra további tesztrepüléseket terveznek, továbbra is utasok nélkül. A Blue Origin biztonsági igazgatója egy tavaly decemberi konferencián kijelentette, hogy az emberes kísérleti repülésekre még (már csak?) körülbelül egy évet kell várni, természetesen a tesztek eredményétől függően. Az igazgató véleménye szerint az emberes tesztrepülések nem fognak túl hosszú ideig tartani, ha nem adódik valamilyen váratlan probléma, akkor néhány hónap alatt végrehajthatók.
A New Shepard repüléseinek koreográfiája. A hordozórakétáról leváló kabin szabad repülése után ejtőernyővel száll le, a hordozórakéta pedig függőleges helyzetben, fékezőrakétákkal hajtja végre a sima leszállást. (Kép: Blue Origin)
A Virgin Galactic alapítója, Richard Branson többször is bejelentette, hogy ő maga lesz a SpaceShipTwo első szuborbitális repülésének egyik utasa, és csalódott lenne, ha erre a repülésre nem kerülne sor 2018 vége előtt. A SpaceShipTwo második, VSS Unity nevű példányának legutóbbi siklórepülési tesztjét tavaly augusztus elején végezték (az első teszt 2016 decemberében volt), amikor azt ígérték, hogy 2017 vége előtt már a hajtómű működtetésével is végrehajtják az első próbarepülést, erre azonban még várni kell. Mindenesetre 2018-ra több hajtóműves tesztrepülést is terveznek, előbb azonban még egy siklórepüléses próbát végeznek.
A Virgin Galactic SpaceShipTwo gépe, a VSS Unity tavaly augusztusban hajtotta végre legutóbbi, hajtómű nélküli, kísérleti siklórepülését. (Kép: Virgin Galactic)
A Virgin Galactic 2017-ben mégsem technikai, hanem pénzügyi téren érte el a legjelentősebb előrelépést. Októberben ugyanis a cég szándéknyilatkozatot írt alá a kormányzati támogatást élvező szaúdi Public Investment Fund (PIF) befektetési alappal, amelynek értelmében a PIF 1 milliárd dollárt fektet be a Virginbe, amiből a hordozóeszközt fejlesztő Virgin Orbit és a SpceShipTwo gyártója, a The Spaceship Company is részesedik. A megállapodás opcionálisan további 480 millió dollár befektetésének a lehetőségét is tartalmazza.
Úgy tűnik tehát, hogy nagyjából egy éven belül mindkét cég embereket vihet a világűrbe. Ha már elkészülnek az űrhajók, akkor azt mindkét cég szeretné a turisztikai repüléseken kívül más célra, elsősorban a tudományos kutatás céljaira hasznosítani. A Blue Origin jelentős lépést tett ebben az irányban a decemberi repülésével, mert ez volt a New Shepard első olyan repülése, amelyet az amerikai szövetségi légügyi hivatal, az FAA (Federal Aviation Administration) végleges repülési engedélyével hajtottak végre. A korábbi engedélyek csak kísérleti repülésekre szóltak, ami megtiltja a kereskedelmi hasznosítást, a mostani repülés során azonban a rakéta kereskedelmi alapon a NASA és magáncégek hasznos terheit is magával vitte. A cég a 2018-ra tervezett további tesztrepüléseknél is ezt a gyakorlatot követi. Miután a cég elindítja a rendszeres kereskedelmi szolgáltatást, akkor már nemcsak a kísérleti berendezéseket, hanem az azok működését felügyelő személyzetet is fel tudja vinni a világűrbe, amire másfél-két éven belül kerülhet sor.
Hasonló konstrukcióban tervezi a kísérleti eszközök űrbe juttatását a Virgin Galactic is. Mint az említett konferencián bejelentették, az Olasz Űrügynökséggel (ASI) már le is kötött egy teljes kísérleti szuborbitális repülést, amelyen egy olasz rakományfelelős is jelen lesz. A repülést 2019-re tervezik.
A NASA is azt tervezi, hogy mindkét cég űrhajóján kísérleti berendezéseket küld az űrbe. Korábban azonban a NASA szabályai tiltották, hogy a NASA által finanszírozott kutatások esetében a kutató személyesen is részt vegyen az űrrepülésen. A helyzet 2013-ban változott, amikor a NASA akkori egyik főigazgató-helyettese kezdeményezte ennek a tiltásnak a feloldását. Ám a feloldás kodifikálása azóta is várat magára, de az illetékesek ígérete szerint hamarosan, mire a technikai lehetőségek valóban adottak lesznek, tisztázzák a helyzetet, és engedélyezik a kísérletezők személyes részvételét az űrrepülésen (feltéve, hogy az illetők nem NASA alkalmazottak, rájuk ugyanis érvényben marad a tiltás). Várhatóan hasonló szabályokat léptetnek életbe, mint amilyenek jelenleg a súlytalansági parabolarepülésekre vonatkoznak, ahol a kutatók kísérleti berendezésükkel együtt részt vehetnek a repülésen.
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Az első siklórepülés
Virgin Galactic: a Unity biztonságos
Tíz éve várjuk, hogy a jövő elkezdődjön
Drága lesz az első űrturisták biztosítása
2018 a kereskedelmi emberes űrrepülés fordulópontja lehet (The Space Review)
Virgin Galactic
Blue Origin
A most induló évben számos mérföldkő várható az űrtevékenységben. Hagyományos januári előretekintésünket idén is az emberes űrrepüléssel kapcsolatos tervekkel kezdjük.
