„Látogatók”, hisz a kereskedelmi alapon szervezett Axiom-3 (Ax-3) repülés űrhajósai csak két hetet fognak a világűrben tölteni.
A SpaceX Falcon-9 rakétája a Crew Dragon űrhajóval január 18-án magyar idő szerint 22:49-kor (egynapos késéssel) startolt a NASA floridai Kennedy Űrközpontjának 39A indítóállásából. Január 20-án 11:15 körül terveznek dokkolni az űrállomásnál. A küldetés parancsnok-pilótája a 65 éves (!) amerikai–spanyol Michael López-Alegría, aki még 2012-ben hagyta el a NASA-t, és 2017 óta az Axiom Space üzletfejlesztési igazgatója. A spanyol apától és amerikai anyától Madridban született BSc rendszermérnök, MSc repülőmérnök és haditengerészeti berepülőpilóta most hatodik (!) űrrepülésén vesz részt. Hihetetlenül sokoldalú űrhajós. Angolul, spanyolul, franciául és oroszul folyékonyan beszél. Veteránja az STS-73, -92 és -113 jelű űrrepülőgépes, a Szojuz TMA-9, és az Axiom Ax-1 Crew Dragon küldetéseknek – tehát három űrhajótípussal repült. Összesen tíz űrsétája (!) során 58 órát és 18 percet töltött szabadon a világűrben. Ezzel Anatolij Szolovjov után a világon a második, az Egyesült Államokban az első legtapasztaltabb EVA-veterán. Korábbi öt űrrepülésén összesen 275 napot töltött a világűrben, ebből a 2006–2007 folyamán zajló ISS küldetésén 215 napot, ami amerikai rekord volt.
Az Axiom Space Ax-3 küldetésének résztvevői, balról jobbra: Alper Gezeravci, Walter Villadei, Marcus Wandt és Michael López-Alegría
A repülés pilótája az Olasz Légierő kötelékében szolgáló Walter Villadei (49), aki – bár most az első orbitális repülésére indult, de – már járt egyszer a világűr (egyik, annak mondott) határán. Az olasz repülő- és űrmérnök Villadei ugyanis a Virgin Galactic SpaceShipTwo nevű szárnyas szerkezetével a Galactic-01 jelű 2023. júniusi űrugrásában eljutott 85 km-es magasságba. Kérdés tehát, hogy akkor hányadik repülését teljesíti éppen? Az elsőt vagy a másodikat? Netán vezessük be a „másfeledik” kifejezést az asztronautika történetébe?
Egy dolog viszont biztos vele kapcsolatban: e sorok szerzőjének fenti szarkasztikus megjegyzései ellenére nyugodtan nevezhetjük karrierűrhajósnak! Villadei ugyanis a 2010-es évek közepén Csillagvárosban teljes (!) űrhajósképzést kapott (olasz és nem ESA-költségen), beleértve a Szojuz fedélzeti mérnöki és az Orlan szkafanderben végzett űrsétafeladatokat is! Ennek is köszönhette, hogy a tavaly májusi Axiom-2 Crew Dragonnak már tartalék űrhajós pilótája volt. Mostani kereskedelmi repülését Olaszország finanszírozta. Villadei még mindig hazája légierejének kötelékében szolgál, a szervezet parancsnokságán az űrpolitikai és műveleti irodát vezeti. Emellett az Olasz Űrügynökség tudományos bizottságának is tagja.
A 2023-as Galactic-01 személyzete. A középső és hátsó sorban a kutatói helyet az olasz Pantaleone Carlucci (az NRC mérnöke), az orvosi széket a szintén olasz Angelo Landolfi (az Olasz Légierő orvos alezredese) foglalta el, míg a küldetésmenedzseri pozíciót Villadei ezredes töltötte be. A kép jobb szélén Colin Bennett, a Virgin Galactic űrhajósoktatója. (A Unity szárnyas szerkezet parancsnoka az amerikai Michael Masucci volt, a pilótaülést az amerikai–olasz kettős állampolgár Nicola Pecile foglalta el. Ők ketten hiányoznak a képről.)
Alper Gezeravci (44) az első török űrhajós, aki országa légierejének "főállású" F-16-os pilótája volt sokáig, ám jelenleg tartalék állományban van. Ennek oka az, hogy pár éve átnyergelt a Turkish Airlines utasszálító repülőire. Még 2023 nyarán jelentették be, hogy az Ax-3 űrrepülés keretében juthat Föld körüli pályára. Gezeravci a Török Légierő Akadémiáján harcászati pilóta vizsgát tett, míg az Egyesült Államok Légierejének Műszaki Intézetében MSc fokozatot szerzett operációkutatásból.
Gezeravci (balra) Erdoğan török elnökkel, illetve tartalékával, Tuva Cihangir Ataseverrel (32). Ő a Rocketsan nevű, rakétafegyvereket gyártó török vállalat rendszermérnöke, aki kozmikus rakétákkal foglalkozik. Előbb az ankarai Bilkent Egyetemen, majd a Kaliforniai Egyetemen (Irvine) tanult. Ez utóbbin elektronikai MSc fokozatot szerzett Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Az egyik asztronautikai portál bő egy héttel a start előtt egyenesen azt írta, hogy „útra kész az első teljesen európai személyzet”. Bár a cím/hír így természetesen bombasztikus, de azért azt olvasóinkra bíznánk, hogy ha négy főből egy spanyol és amerikai állampolgársággal is rendelkezik, míg egy másik török, akkor ez mennyire európai személyzet, vagy mennyire nem az. De mindegy is, lássuk a részleteket, remélhetőleg kevésbé szenzációhajhász módon.
A két – jóval rövidebb képzésben részesült – fedélzeti mérnök pedig svéd, illetve török állampolgár. (Reméljük, a NATO-csatlakozási vita nem fog árnyékot vetni közös munkájukra…) A svéd Marcus Wandt (43) országa második űrhajósa. 2003 és 2014 között hazája légierejében szolgált vadászpilótaként. 2014 óta a Gripent gyártó Saab vállalat berepülőpilótája, majd 2020 óta vezető tesztpilótája és repülésüzemi vezetője. Wandt 2007-ben a göteborgi Chalmers Műszaki Egyetemen szerzett villamosmérnöki MSc-t, 2013 és 2014 között pedig elvégezte az Egyesült Államok Haditengerészeti Berepülőiskoláját. 2022 őszén az ESA tartalék űrhajósai (reserve astronaut) közé válogatták. Ezzel elég nyilvánvaló lett: minimális az esélye annak, hogy mint ESA-űrhajós eljusson a világűrbe. Végül 2023 májusában Svéd Űrügynökség és az ESA között megszületett egy megállapodás, melynek értelmében a svédek (kb. 43 millió dollárral) finanszírozzák Wandt két hetes repülését. Ennek során nemzeti kísérleteket fog végezni. (Az összekalapozott pénz egy része a magánszektorból érkezett. Közülük a legnagyobb tételt – talán nem meglepő módón – a Saab adta be…)
Wandt odafent részben a dán Andreas Mogensen Huginn küldetését is folytatja, amolyan második skandináv programként. A svéd repülés ezért a Munnin nevet kapta. (Huginn és Muninn két fekete holló, Odin, az északi isten segítői. Minden nap hajnalban útra kelnek, hogy körberepülve a Földet, híreket gyűjtsenek Odinnak. Estére visszaérvén rátelepszenek Odin vállára, és a fülébe suttogják, amit megtudtak. Huginn a „gondolkodó”, Muninn pedig az „emlékező”. – Wikipédia)
Axiom-1: elindult
17 nap lett, maradhat?
Megterhelő munkatempó
Axiom Mission-2: négyen elindultak az ISS-re
Európai mozaik – 2023. július (2. rész)
Ázsiai mozaik – 2023. július (1. rész)
Galactic-01
Európai mozaik – 2023. július (1. rész)
A második svéd
Tizenhét űrhajósjelölt
Az Ax-3 indulása (Spaceflight Now)
Sikeresen tért vissza a Blue Origin New Shepard rakétája, amelyet Texasból indítottak szuborbitális repülésre.
