A kereskedelmi távközlési és földmegfigyelő műholdak, valamint a hordozórakéták piaca látszólag tudomást sem vesz a gazdasági világválságról: éves fejlődése százalékban mérve két számjegyű.
A világgazdaság válságáról függetlenül az éves űripari bevételek továbbra is dollármilliárdokban mérhetők, s a fejlődés töretlennek látszik. Ezt az optimista tendenciát erősíti meg több különböző, a 2008-2009-es adatokat feldolgozó piaci felmérés is.
A műholdak indítására szolgáló hordozóeszközök (rakéták) világpiacán jelentős bővülés tapasztalható, amit az elemzők legalább 2017-ig folytatódó trendnek vélnek. A piac amerikai, európai és ázsiai szereplői és munkavállalóik egyaránt fényes jövő elé néznek a jósolt növekedés kapcsán, bár nem mindegyiküket érinti egyformán a folyamat. Az Egyesült Államokban, a floridai Cape Canaveral és a NASA Kennedy Űrközpontja környékén, a világ talán legismertebb űrrepülőterén éppenséggel nem sokat fognak érezni ebből a fellendülésből. Az amerikai emberes űrrepülési program bizonytalan jövője, az űrrepülőgépes flotta közelgő leállítása érzékenyen érinti majd az ott dolgozókat.
Az egyszer használható hordozórakéták kereskedelmi megrendelése terén sem fog sok babér teremni az amerikaiknak. A United Launch Alliance cég által kínált nagyteljesítményű Atlas-5 and Delta-4 rakéták ára túlságosan magas, nem versenyképes az európai Ariane, az orosz Proton, vagy a kínai rakéták áraival összehasonlítva. Csak egy friss példa: egy Atlas-5 rakétával napokon belül pályára állítandó 6 tonnás Intelsat-14 startjával a vezető műhold-üzemeltető Intelsat 11 év után először tér vissza Cape Canaveralre.
Az eredetileg november 14-én felbocsátani tervezett Intelsat-14 távközlési műhold. A startot néhány nappal elhalasztották. (Fantáziakép: Space Systems/Loral)
Az Atlas és a Delta programok szerencséje, hogy az amerikai hadsereg stabil és jól fizető megrendelőnek számít. Az elkövetkező évtizedben mintegy 18 milliárd dollárért több mint 160 rakétaindításra lesz szükségük. Ezek a startok megoszlanak a floridai űrrepülőtér és a kaliforniai Vandenberg Légitámaszpont között.
Cape Canaveral nagy reményekkel várja a SpaceX vállalat tevékenységének felfutását. A Falcon rakéták 2010-től kezdve állhatnak rendszeres üzembe. A SpaceX belépése talán újabb versenyt, s a hordozóeszközök piacának nagyobb nyitottságát is magával hozza.
A vizsgált szektorok közül a legdinamikusabb növekedést a polgári ill. kettős polgári-katonai alkalmazású földmegfigyelő műholdak piaca mutatta. Az előrejelzések szerint 2018-ig már 34 ország kapcsolódhat be közvetlenül ebbe a tevékenységbe, míg 2007-ben az ilyen országok száma csak 8 volt. A több milliárdos bevételek néhány év alatt megnégyszereződhetnek. Optimista vélemények szerint az ágazat a gazdasági világválságból való kilábalás egyik hajtóereje lehet. A következő 10 év során összesen 260 új meteorológiai és földmegfigyelő űreszközt állítanak pályára. (Összehasonlításul: ez a szám 1998 és 2008 között 128 volt.) 2018-ig az ilyen műholdak adatainak forgalmazásával elérhető nyereség évi 16%-nak megfelelő átlaggal növekszik majd. Ez nem független a klímaváltozással kapcsolatos „zöld ágazat” (azon belül is a környezeti monitorozás) várható felfutásától.
A jelentések egybehangzóan állítják, hogy az űrszektorba leginkább a kormányzatok fektetnek pénzt, az állami űrügynökségek indítják a legtöbb földmegfigyelő műholdat. Ugyanakkor egyre több új szereplő jelenik meg a színen. A magánvállalkozások, illetve az állami és a magánszféra együttműködésével megvalósuló PPP projektek részaránya növekedőben van. A hatalmas mennyiségben készülő űrfelvételek felhasználásával egyre újabb gyakorlati alkalmazások bukkannak fel. Elsősorban a biztonsági és honvédelmi, de a környezeti célú felhasználásra, természeti katasztrófák elleni védelemre, térképezésre kell itt gondolni.
A műholdas távközlési szektor szereplői sem panaszkodhatnak. A jelen pillanatban is több mint 30 új távközlési műhold gyártása folyik, elsősorban az Intelsat, SES, Eutelsat és Telesat vállalatok megbízásából. Az elmúlt 18 hónapban húsz, digitális televíziós műsorterjesztésre alkalmas mesterséges hold indult világszerte. A műholdas adattovábbítás piaca 10%-os növekedést produkált 2008-ban, miközben 2800 új tévécsatorna jelent meg az éterben. Ezzel mintegy 24 ezerre nőtt azoknak a műsoroknak a száma, amelyeket műholdakon keresztül sugároznak.
A hordozórakéták gyártóitól a következő évtizedben közel 640 rakéta legyártását várják az elemzők, összesen 48 milliárd dollár értékben. A skála a kisméretű európai Vega rakétáktól az amerikai nehézrakétákig (Atlas-5, Delta-4) húzódik. A kereskedelmi műholdindítások bevétele 2005 óta folyamatosan növekszik. A piacból mostanra a legnagyobb részt az európai nehézrakéta, az Ariane-5 hasította ki. A 2017-ig tartó időszakra a Forecast International cég elemzői az alábbi megoszlást jósolják: Egyesült Államok - 161 rakéta; Oroszország, Ukrajna és Kína együtt - 306 rakéta; India, Japán és Izrael együtt - 73 rakéta; Európa - 92 rakéta. Bár az amerikai szám viszonylag alacsony, a várható bevétel kicsit még magasabb is, mint az összesített orosz, ukrán és kínai érték, mivel az utóbbiak inkább az olcsóbb, kisebb műholdak pályára állítására alkalmas rakétákat értékesítik.
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Nőtt az űripar bevétele
Az űripar piaci kilátásai (Spaceflight Now)
Elindult a legújabb, fél méteres felbontású színes űrfelvételek készítésére szánt amerikai kereskedelmi műhold.
