Az űrtevékenység gazdasági haszna Kanadában

Kanada mintegy 500 millió dollárt fordít évente űrtevékenységére. Egyedül a műholdas navigáció alkalmazása a precíziós mezőgazdaságban ennyi hasznot hoz.

Amint arról korábbi cikkünkben beszámoltunk, az ENSZ Világűrbizottságának Tudományos és Technikai Albizottsága (COPUOS STS) 2019. február 11–22. között Bécsben tartotta 56. ülésszakát. Az ülésszakon „Az űridőjárás és a kis műholdak” témájú szimpóziumon hat, az ülésszak egyes napirendi pontjaihoz kapcsolódóan további 62 szakmai előadás is elhangzott. Ígéretünknek megfelelően ezek közül néhányat részletesen is ismertetünk, a többit az érdeklődők az ülésszak honlapján tekinthetik meg.

A világ azon 58 országa, amelyek 2013-ban 10 millió dollárnál többet költöttek űrtevékenységre. A körökbe írt számok millió dollárban értendők. A tanulmányban két korábbi időpontra is közreadnak egy-egy hasonló ábrát. Ezekből kiderül, hogy 2003-ban még csak 37 országban, 1990-ben pedig csak 15 országban haladta meg az űrköltségvetés a 10 millió dolláros határt. (Kép: Euroconsult for the Canadian Space Agency)

Különösen érdekes előadást tartott az ülésszakon Elle Agnew, a Kanadai Űrügynökség (CSA) nemzetközi kapcsolatokért és szabályozásért felelős igazgatója, aki a CSA megbízásából 2015-ben az Euroconsult által a kanadai űrszektor társadalmi és gazdasági hatásairól készített tanulmány utóéletéről beszélt. Maga a tanulmány is rendkívül érdekes megállapításokat és rengeteg hasznos diagramot tartalmaz. Bár nagyobbrészt Kanadáról szól, a nemzetközi kitekintésből két diagramot bemutatunk. A tanulmányba beágyazva 11 rövid esettanulmányt is olvashatunk, amelyek közül az egyik a gyakran használt, „Egy nap világűr nélkül északon” címet viseli. Ezúttal nem fikcióról van szó, hanem a Telesat Anik F2 távközlési műhold 2011 októberében bekövetkezett, csaknem egy napig tartó üzemszünete hatásainak az elemzéséről. Nem a teljes űrszegmens kieséséről volt tehát szó, hanem csak egyetlen, az ország távoli, északi vidékei számára távközlési kapcsolatot biztosító műhold üzemzavaráról, ami 39 település 7800 lakosát érintette.

A világ 10 legjelentősebb űrköltségvetésű országa (2013, csak a civil űrprogramok). A felső diagramon az egy főre jutó ráfordítás látható (USA dollárban), az alsón a nemzeti össztermékhez viszonyított költés. (Forrás: Euroconsult)

Egy másik esettanulmány Chris Hadfield kanadai űrhajós ISS-en teljesített küldetésének hatásaival foglalkozik. Hadfield öt hónapig tartó űrrepülése alatt több mint 130 tudományos kísérletet végzett, és 24 alkalommal vett részt diákokkal élő kapcsolásos programban, amelyek közül az egyik koncertnek csaknem egymillió nézője volt Kanadában. 300 iskola 7000 tanulója végezte el ugyanazt a sugárzásmérési kísérletet, amelyet Hadfield a világűrben végrehajtott. Küldetése idején 88 rövid videót készített a súlytalanság különböző hatásairól, amelyeket összesen több mint 42 millió alkalommal néztek meg. A kanadai médiában repülése előtt, közben és után fél év alatt 12 267 tudósítás jelent meg, ami hatszorosa a Kanadai Űrügynökség munkájáról, programjairól átlagosan évente megjelenő híradásoknak. Küldetése honlapja látogatóinak 75%-a új látogató volt. Különösen sok látogatót vonzott, amikor Chris Hadfield az ISS fedélzetén előadta David Bowie Space Oddity című számát. Mindennek köszönhetően repülése eredményeképpen jelentősen nőtt Kanadában az űrtevékenység ismertsége.

Az ENSZ-ben elhangzott előadásban a CSA munkatársa a 2015-ös tanulmány 2018-as követő elemzéséről számolt be. Az űrtechnika alkalmazásának gazdasági hasznát hat területen vizsgálták, a mezőgazdaságban, a távoli, vidéki közösségek távközlési ellátásában, a szállításban és logisztikában, a katasztrófahelyzetek kezelésében, a környezet megfigyelésében és a légi forgalom irányításában. A mezőgazdaságban a tökéletesített földhasznosítás öt év átlagában „mindössze” évi 75 millió dollár megtakarítást eredményezett. Ugyanakkor a precíziós mezőgazdaságban a műholdas navigációnak köszönhetően 2017-ben 550 millió dollár, a földmegfigyelés alkalmazásának köszönhetően 650 millió dollár megtakarítást értek el. (Mint a bevezetőben említettük, a kettő közül egyedül az első, valamivel kisebb tétel hozzávetőlegesen megegyezik Kanada teljes űrköltségvetésével!) 2027-re ezt a két adatot szeretnék 800 millióra, illetve 1300 millióra növelni. A katasztrófahelyzetek kezelése területén a kutatási és mentési műveleteknél az éves megtakarítás 10 millió dollár, és ami még fontosabb, több mint 1500 kanadai polgár életének megmentéséhez járultak hozzá. Eközben Kanada a Disasters Charter együttműködésnek is részese, ennek keretében 400-nál több nemzetközi mentési akcióhoz járultak hozzá, amelyek során több mint 32 000 emberéletet sikerült megmenteni.

Az űrtechnika alkalmazásának közvetlen haszna Kanada mezőgazdaságában…

…és a légi közlekedésben

Fontos, bár az életmentéshez hasonlóan pénzben nehezen számszerűsíthető eredmények születtek a környezet monitorozása területén. Műholdakkal folyamatosan figyelemmel kísérik az óceánok állapotát. Figyelik a veszélyeztetett ökoszisztémákat, azonosítják a legnagyobb kockázatnak kitett területeke. Figyelik az ipari eredetű szennyeződéseket és optimalizálják a tengeri szállítást. Utóbbihoz kapcsolódóan elmúlt 5 év folyamán több mint 200, a hajózással összefüggő tengeri olajfoltot detektáltak a műholdak. Jobban számszerűsíthetők a repülés területén realizálódó előnyök. Kanada légterében naponta nem kevesebb mint 5000 óra repülési időt sikerül megtakarítani. A hatékonyabb repülésnek köszönhetően 30 millió tonnával csökkentették a CO₂ kibocsátást. Végül, de nem utolsósorban a műholdas technika rendkívüli előnyöket jelent a falusi, az óriási területű ország távoli területein élők számára, például több mint 200 ezer falusi háztartás számára biztosítanak műholdon keresztül internetszolgáltatást. A széles sávú műholdas internetszolgáltatás 2008–2017 között 2,2 milliárd dollárral járult hozzá az ország GDP-jéhez, amit a következő tíz évben 2,7 milliárdra szeretnének növelni. A távoli területeken élők számára fontos a műholdon keresztül nyújtott távgyógyászati ellátás is.

Kapcsolódó cikkek:
Az ENSZ Albizottság ülése
Chris Hadfield Budapesten dedikál
Űrtechnika a katasztrófavédelem szolgálatában
Földművelés űrből jövő segítséggel

Kapcsolódó linkek:
Az űrtevékenység társadalmi és gazdasági hatásai Kanadában (előadás az ENSZ-ben)
A kanadai űrszektor társadalmi és gazdasági hatásainak átfogó értékelése (Euroconsult, 2015)
ENSZ Világűriroda (OOSA)
A technikai előadások (letölthető) anyagai
A COPUOS STS 56. ülésszakának anyagai
Az Albizottság üléseiről készült hangfelvétel az ENSZ hivatalos nyelvein